Amikor valaki után vagyonhoz jutsz öröklés útján, szinte biztos, hogy előbb vagy utóbb találkozol az öröklési illeték fogalmával. Ez a köznyelvben örökösödési illetéknek vagy örökösödési adónak nevezett teher azt határozza meg, mekkora összeget kell befizetned az államnak a megszerzett vagyon után. Miközben sok esetben – főleg egyenes ági rokonoknál – ma már teljes illetékmentesség jár, távolabbi rokonoknál vagy nem rokoni kapcsolatnál komoly költséget jelenthet a hagyaték átvétele.
Pénzügyi szempontból az öröklési illeték lényegében egy egyszeri, vagyonarányos fizetési kötelezettség, ami hatással van a likviditásodra, a hosszú távú pénzügyi terveidre, sőt akár arra is, hogy érdemes-e egyáltalán elfogadnod az örökséget. Ha például ingatlant örökölsz, az illeték nagysága befolyásolhatja, hogy megtartod, kiadod, vagy inkább eladod az ingatlant, esetleg hitelt veszel fel rá.
Az alábbiakban végigvesszük, mit jelent pontosan az öröklési illeték, hogyan számolják ki, kik mentesülnek alóla, és milyen tipikus helyzetekben milyen pénzügyi következményekkel kell számolnod Magyarországon 2025-ben.
Öröklési illeték és a jogi háttér
Öröklési illetékről akkor beszélünk, amikor valaki halála után a vagyonát (a hagyatékot) az örökösök megszerzik, és ezután az állam – főszabály szerint – illetéket állapít meg a megszerzett vagyonelemek után. A hagyaték lehet ingatlan (lakás, ház, telek), ingó vagyon (autó, értéktárgyak, műtárgyak), pénzügyi eszköz (bankszámla, bankbetét, értékpapír) vagy vagyoni értékű jog (például haszonélvezet).
Jogi szempontból az öröklés két fő jogcímen történhet: törvényes öröklésnél a Polgári Törvénykönyv határozza meg, hogy ki milyen sorrendben és arányban örököl, míg végrendeleti öröklésnél az örökhagyó végrendelete az irányadó, bizonyos kötelező szabályok – például a kötelesrész – figyelembevételével. A kötelesrészre jogosult (például gyermek) akkor is kap az örökségből, ha a végrendelet őt kedvezőtlenebb helyzetbe hozná.
Az öröklési illetéket Magyarországon az illetékekről szóló törvény szabályozza. A gyakorlatban az történik, hogy a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző jelenti az ügyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV), majd az adóhatóság állapítja meg az illetéket és küldi ki a fizetési meghagyást. Pénzügyi szempontból fontos, hogy az illeték nem az egész hagyaték után, hanem az egyes örökösök által megszerzett vagyon után kerül kiszabásra, külön-külön.
Gazdasági oldalról az öröklési illeték egy sajátos, vagyontranszfert terhelő bevételi forrás az állam számára. A szabályozás kialakításánál egyszerre cél, hogy az állam bevételhez jusson, de közben ne akadályozza a vagyon generációk közötti átadását, különösen családon belül. Ezért léteznek széles körű mentességek és kedvezmények a közeli hozzátartozók számára.
Öröklési illeték mértéke és az illetékalap
Az öröklési illeték alapja mindig az úgynevezett tiszta érték. Ez azt jelenti, hogy nem a hagyaték bruttó forgalmi értéke után fizetsz, hanem a hagyaték értékéből levonják az úgynevezett hagyatéki terheket, például az örökhagyó fennálló tartozásait, a közjegyzői díjakat, a végrendeleti végrehajtó vagy gondnok tiszteletdíját, valamint a temetés költségeit. Pénzügyi értelemben ez logikus: az illeték az általad ténylegesen „nettóban” megszerzett vagyonra vonatkozik.
A legfontosabb mértékek 2025-ben Magyarországon:
- Általános öröklési illeték
Az örökség tiszta értékének 18 százaléka. Ez vonatkozik minden olyan vagyonelemre, amelyre nincs speciális, alacsonyabb kulcs, és nem áll fenn illetékmentesség vagy kedvezmény. Gyakori például ingó vagyon vagy pénzügyi eszköz öröklése nem közeli hozzátartozó esetén.
- Lakástulajdon öröklése
Lakástulajdon és a lakáshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog (például haszonélvezet) öröklésekor az illeték mértéke 9 százalék. Itt kifejezetten a lakóingatlanról van szó, nem minden típusú ingatlanról, ezért egy vállalkozási célú ingatlan (például iroda vagy üzlethelyiség) már más elbírálás alá eshet.
- Gépjármű öröklése
Gépjármű és pótkocsi esetén az öröklési illeték a visszterhes vagyonszerzési illeték kétszerese, ami jelenleg jellemzően 8 százalék körüli terhelést jelent. A visszterhes illeték mértéke a gépjármű korától és teljesítményétől függ, ezért az öröklés során is ezek a paraméterek számítanak.
Speciális szabály vonatkozik a termőföldre: itt az öröklési illeték általános mértékének csak a felét, azaz 9 százalékot kell megfizetni, míg ha az örökös őstermelők családi gazdaságának tagja, akkor az illeték az általános mérték negyede, 4,5 százalék. Ez egyértelműen gazdaságpolitikai cél: nehezebb helyzetbe kerülő agrárvállalkozások helyett a föld generációról generációra történő átadását kívánja támogatni a jogalkotó.
Fontos gyakorlati terület a bankszámla és bankbetét öröklése. Itt az általános szabály az, hogy a 300 000 forintot meghaladó rész után 18 százalék illetéket kell fizetni, ha az örökös nem tartozik valamelyik illetékmentes csoportba. A készpénz öröklésére hasonló szabály vonatkozik: ha nem egyenes ági rokon vagy, a 300 000 forint feletti rész után 18 százalék az illeték, egyenes ági hozzátartozók között viszont teljes a mentesség. Pénzügyileg ez azt jelenti, hogy jelentősebb pénzvagyon öröklésénél – főleg távolabbi rokonok között – komoly százalékot von el az állam.
Az illetékalap szempontjából lényeges, hogy a hagyatékban lévő, hitellel terhelt ingatlan értékéből levonható a fennálló hiteltartozás arányos része. Ha például egy 50 millió forint forgalmi értékű lakást örökölsz, rajta 20 millió forint jelzáloghitellel, akkor a tiszta érték 30 millió forint, és az illetéket ez alapján számítják ki. Pénzügyi oldalról ez sokszor enyhíti a terhet, de azt is jelenti, hogy az örökös a hitelt is „megörökli”, vagyis tovább kell fizetnie a törlesztőrészleteket, ha a lakást megtartja.
Mentességek és kedvezmények közeli hozzátartozóknak
Az elmúlt években a szabályozás egyre nagyobb hangsúlyt helyezett arra, hogy a családon belüli vagyonátruházás ne legyen túl nagy közteherrel sújtva. Ennek megfelelően több teljes és részleges mentesség létezik, amelyek pénzügyi szempontból akár milliós nagyságrendű megtakarítást jelenthetnek.
A legfontosabb teljes illetékmentességek:
- Egyenes ági rokonok és túlélő házastárs
Egyenes ági rokon (gyermek, unoka, szülő, nagyszülő stb.) által megszerzett örökrész általában teljesen mentes az öröklési illeték alól. Ugyanez igaz a túlélő házastársra és bejegyzett élettársra. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha például szülő után gyermek örököl lakást, bankszámlát vagy más vagyont, öröklési illetéket nem kell fizetnie, az öröklés költségei inkább a hagyatéki eljárás és esetleges adófizetési kötelezettség (például későbbi ingatlaneladás esetén szja) oldalán jelentkeznek.
- Testvér öröklése
2025-ben a testvér által megszerzett örökrész is illetékmentesnek minősül. Ez komoly könnyítés, mert egy korábbi rendszerben a testvéri öröklés jelentős illetékterhet hordozott, főleg nagy értékű ingatlan esetén. Ma egy 40 millió forintos lakás testvér általi öröklése után nem kell öröklési illetéket fizetni, ami több millió forintos megtakarítást jelenthet a családnak.
Részleges mentességek és értékhatárok is léteznek. Ilyen például, hogy az egy örökösnek jutó ingó örökség 300 000 forint forgalmi értékig illetékmentes, még akkor is, ha az örökös távolabbi rokon vagy akár nem rokon. Ez tipikusan akkor fontos, ha valaki kisebb összegű bankszámla-egyenleget, háztartási ingóságot, kisebb értékű vagyontárgyat örököl.
Speciális kedvezmény vonatkozik a mostoha- és nevelt gyermekre, illetve mostoha- és nevelőszülőre: az általuk megszerzett örökrész tiszta értéke 20 millió forintig illetékmentes, a felette lévő rész után kell csak illetéket fizetni. Ez jogpolitikai szempontból azt üzeni, hogy a „nem vér szerinti”, de tényleges családi kapcsolatban élő hozzátartozók esetében is szeretnék csökkenteni a teher nagyságát.
Különösen fontos a vállalkozói vagyon örökléséhez kapcsolódó kedvezmény. Ha egy egyéni vállalkozó kizárólag üzleti célt szolgáló vállalkozói vagyonát öröklöd, az öröklési illeték alapja 25 százalékkal, de legfeljebb 2,5 millió forinttal csökkenthető, bizonyos feltételek teljesítése esetén (például a vállalkozási tevékenység folytatásának vállalása minimum három évig). Ez egy klasszikus cégutódlási eszköz: a jogalkotó ezzel ösztönzi, hogy a vállalkozás ne szűnjön meg az alapító halálával, hanem a család továbbvigye a céget.
Kiskorú örökös esetén az illetéket a nagykorúvá válást követően kell megfizetni, jellemzően két éven belül, és ha előbb fizet, jelentős illetékkedvezményt kaphat. Ez pénzügyi szempontból azt jelenti, hogy az örökség „kifuthat”, gyarapodhat, mielőtt a kiskorú ténylegesen szembesülne az illetékfizetés terhével.
Ingatlan, bankszámla, cégvagyon
Nézzünk néhány tipikus élethelyzetet, hogy jobban lásd, mit jelent az öröklési illeték a gyakorlatban.
Képzeld el, hogy egy nagybácsid után örökölsz egy 50 millió forint értékű lakást, rajta 10 millió forint jelzáloghitellel. Tegyük fel, hogy unokaöccs vagy, tehát nem tartozol az illetékmentes egyenes ági rokonok körébe, és nem esik rád speciális mentesség sem. A tiszta érték 40 millió forint. Lakóingatlanról van szó, ezért a 9 százalékos kulcs érvényes: az illeték 3,6 millió forint. Pénzügyileg ezt vagy saját forrásból, vagy hitelből, esetleg az ingatlan eladásából származó bevételből kell előteremtened. Ha nincs ennyi likvid pénzed, könnyen előfordulhat, hogy eladásra kényszerülsz.
Másik szituáció: szülő után gyermek örököl 20 millió forint bankbetétet és egy 30 millió forint értékű lakást. Mivel egyenes ági rokonról van szó, a jelenlegi szabályok szerint teljes illetékmentesség jár, tehát sem a bankszámla, sem a lakás után nem kell öröklési illetéket fizetni. Az örökös dönthet úgy, hogy a pénzt befekteti, a lakást kiadja, vagy hitelfedezetként használja. A családi vagyon így akadálytalanul halad tovább generációról generációra, ami gazdasági szempontból is kedvező.
Érdemes megemlíteni a vállalkozói vagyon öröklésének esetét is. Ha egy kisvállalkozó halála után a gyermek örökli a cég működéséhez szükséges eszközöket, készleteket, esetleg üzlethelyiséget, a korábban említett kedvezmény csökkenti az illeték alapját. Ez a gyakorlatban akár több százezer vagy millió forintos megtakarítást jelenthet, különösen, ha a vállalkozás jelentősebb eszközállománnyal rendelkezik. Pénzügyileg ez könnyebbé teszi a generációváltást, csökkenti annak kockázatát, hogy a cég likviditási problémák miatt azonnal bajba kerüljön.
Külföldi örökségnél a helyzet összetettebb. Ha külföldön található hagyatékot örökölsz, az érintett ország helyi szabályai alapján kell illetéket vagy adót fizetni. Magyarország akkor szabhat ki öröklési illetéket, ha a jogszabály szerint adóztatási joga van, viszont elkerülendő a kettős terhelést, bizonyos esetekben a külföldön megfizetett illetéket figyelembe veszik. Ezért ilyen helyzetben mindig célszerű jogi, adótanácsadói segítséget is igénybe venni, különösen nagy értékű hagyaték esetén.
Mikor és hogyan kell megfizetni az öröklési illetéket?
A folyamat a hagyatéki eljárással kezdődik, amelyet közjegyző folytat le. A közjegyző összegyűjti a hagyaték részét képező vagyonelemeket, megállapítja azok értékét, és dönt a hagyaték átadásáról. Ezt követően a NAV kapja meg az adatokat, és kiszámítja az egyes örökösökre jutó illetéket az érvényes mentességek és kedvezmények figyelembevételével. Az adóhatóság fizetési meghagyást küld, amelyben szerepel a fizetendő összeg és a határidő.
Pénzügyileg kulcskérdés, hogy rendelkezel-e annyi szabad forrással, amiből az illetéket ki tudod fizetni, vagy likvidálnod kell az örökség egy részét (például eladnod az ingatlant vagy annak egy hányadát). Nagyobb összegű illeték esetén lehetőség van halasztásra vagy részletfizetésre is, amelyet kérelemre a NAV engedélyezhet. Ez nem megszünteti, csak időben „szétteríti” a terhet, ami segíthet, ha a bevételeid időközben rendeződnek (például kiadod az ingatlant, és abból fizeted a részleteket).
Érdekes szabály, hogy ha a hagyatéki eljárás során az egyik örökös a rá eső örökrész egy részét vagy egészét ingyenesen átengedi egy másik örökösnek, az átengedett részt az átengedő oldalán nem terheli öröklési illeték. A kapó fél viszont úgy fizeti a saját illetékét, mintha az a rész közvetlenül az örökhagyótól szállt volna rá. Ha viszont az átengedés ellenérték fejében történik (például kifizeti a másik örökös), akkor az egyik oldalon öröklési, a másik oldalon visszterhes vagyonátruházási illeték keletkezik. Ez pénzügyi tervezésnél fontos lehet, ha a családon belül „átrendezitek” a hagyatékot.
Végül nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az öröklési illeték teljesen különbözik az esetleges későbbi személyi jövedelemadótól. Ha például örökölt ingatlant adsz el, az eladási ár és a hagyatéki érték, illetve beruházási költségek különbözetén keletkezhet szja-fizetési kötelezettség, az örökösödési illetéket viszont nem tudod „levonni” ebből. Magyarul: az öröklési illeték és az szja két külön adózási szint, mindkettőt külön-külön kell figyelembe venned a pénzügyi tervezés során.
A lényeg, hogy az öröklési illeték 2025-ben erősen differenciált rendszer: a közeli hozzátartozók teljesen vagy részben mentesülnek, míg távolabbi rokonok és nem rokonok esetében jelentős teher is lehet. Ha nagyobb értékű ingatlanról, cégvagyonról vagy pénzügyi portfólióról van szó, az öröklés nem pusztán érzelmi, hanem komoly pénzügyi döntéssé válik. Érdemes előre számolni az illeték várható összegével, átgondolni, hogyan biztosítod a szükséges forrást, és szükség esetén szakértő segítségével megtervezni, hogyan lehet a rendelkezésre álló mentességeket és kedvezményeket a szabályok betartása mellett maximálisan kihasználni.