Ha lakáshitelt, autóhitelt vagy nagyobb összegű személyi kölcsönt tervezel, nagyon hamar szembejöhet veled az adóstárs fogalma. Sokszor úgy tűnik, mintha ez csak „jelképes segítség” lenne a főadósnak, a valóságban azonban az adóstárs teljes értékű adóssá válik, minden jogi és pénzügyi következménnyel együtt.
Pénzügyi szempontból az adóstárs egy eszköz a bank szemében a kockázat csökkentésére, a háztartások szempontjából viszont olyan vállalás, ami évekre vagy akár évtizedekre meghatározhatja a résztvevők mozgásterét, jövedelmének terhelhetőségét, későbbi hitelfelvételi lehetőségeit.
A döntés ezért soha nem lehet „szívesség” alapon, átgondolt pénzügyi és jogi mérlegelés nélkül. A pénzügyi tájékoztatásnál pedig a világos, jól tagolt szöveg legalább olyan fontos, mint a pontos jogi tartalom
Adóstárs és jogi felelősség hitelfelvételnél
Az adóstárs az a természetes személy, aki a főadós mellett a hitelszerződésben aláíróként szerepel, és a kölcsön teljes összegéért és járulékaiért az adóssal azonos, egyetemleges felelősséget vállal. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy a bank bármelyiküktől követelheti az egész tartozást, nem csak egy „rá eső részét”.
Jogilag az adóstárs nem „másodlagos” szereplő, hanem az adóssal szinte egyenrangú kötelezett. A vagyonával ugyanúgy felel a hitel visszafizetéséért, a bank pedig szabadon dönthet úgy, hogy ha a főadós nem fizet, azonnal az adóstársat szólítja fel. Nincs olyan, hogy „csak a felét kell fizetnem, mert ketten vettük fel” – a felelősség teljes körű.
Fontos különbség a zálogkötelezettel (jelzálogkötelezett, dologi adós) szemben, hogy az adóstárs nemcsak egy ingatlan vagy más fedezet „tűréséért” felel, hanem konkrét fizetési kötelezettsége is van. Egy jelzálogkötelezettnek „csak” el kell tűrnie, hogy a fedezetként bevont ingatlant a bank értékesítse, ha a hitel nem kerül törlesztésre; az adóstárs viszont fizetésre kötelezhető, a jövedelmére, vagyonára is végrehajtás mehet.
Az adóstárs aláírása a szerződésen azt is jelenti, hogy ugyanazokat az információkat kapja meg a banktól, ugyanazok a szerződéses feltételek vonatkoznak rá, és a futamidő alatt ugyanúgy viseli a szerződésmódosítások, kamatváltozások, díjak hatását, mint a főadós.
Ki lehet adóstárs?
A bankok tipikusan olyan személyt engednek adóstársként belépni, aki:
- rendelkezik rendszeres, igazolható jövedelemmel,
- a jövedelme nincs túlzottan leterhelve meglévő hitelekkel,
- megfelel az adott bank által előírt életkori és foglalkoztatási feltételeknek,
- nem szerepel a KHR negatív adóslistáján.
A gyakorlatban adóstárs gyakran a házastárs vagy élettárs, illetve szülő, nagyszülő, testvér. Lakáshitelek esetén különösen gyakori, hogy a házastárs bevonása kötelező, mivel a bank a teljes háztartás jövedelmét szeretné látni, illetve a közös tulajdonú ingatlanra általában mindkét fél adósként kerül be a szerződésbe.
Adóstárs bevonásának pénzügyi okai és hatása a hitel feltételeire
A bank oldaláról nézve az adóstárs egy kockázatkezelési eszköz. Ha egyedül nem vagy elég hitelképes, de a konstrukció önmagában vállalható, akkor „kiegészítő” jövedelemmel, egy másik személy bevonásával a bank csökkenti a nemfizetés esélyét.
Tipikus okok, amikor a bank adóstársat kérhet:
- nem teljes munkaidős vagy atipikus foglalkoztatási forma (részmunkaidő, határozott idejű szerződés, vállalkozói státusz rövid múltal),
- túl alacsony jövedelem az igényelt hitelösszeghez,
- nagyon fiatal vagy idősebb igénylő, ahol a futamidő és az életkor együtt növeli a kockázatot,
- még kevés pénzügyi múlt (pl. frissen indult egyéni vállalkozó).
A bank a hitelbírálatnál az adóstárs jövedelmét és kötelezettségeit ugyanúgy beszámítja, mint a főadósét. Ez több szempontból is hatással van a konstrukcióra:
- magasabb hitelösszeg érhető el, mivel a közös igazolt jövedelem alapján nagyobb törlesztőt enged a szabályozás;
- kedvezőbb kamatszint is elérhető lehet, hiszen két jó minősítésű adós csökkenti a nemteljesítés kockázatát;
- hosszabb futamidő is elfogadható a banknak, mert a visszafizetés valószínűsége nő.
Jövedelemarányos terhelés (JTM) és adóstárs
Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank adósságfék-szabálya, a Jövedelemarányos Törlesztőrészlet Mutató (JTM) maximálja, hogy a nettó igazolt jövedelem mekkora hányada fordítható hiteltörlesztésre. Ez a limit mind a főadósra, mind az adóstársra vonatkozik, így a bevonáskor a bank azt vizsgálja, hogy az adóstárs más hiteleivel együtt sem lépi át a megengedett arányt.
Pénzügyi szempontból ez azért fontos, mert:
- ha már most a JTM felső határához közelít az összes törlesztőd, később sokkal nehezebben kapsz új hitelt;
- ha adóstársként belépsz valaki más hitelébe, a teljes havi törlesztő (vagy annak arányos része, bankfüggően) beszámít a te JTM számításodba is, így a saját, későbbi hitelfelvételi lehetőségeidet jelentősen korlátozhatja.
Sokan későn szembesülnek azzal, hogy évekkel korábban „szívességből” vállaltak adóstársi szerepet egy baráti vagy családi hitelben, emiatt viszont ma nem tudnak saját lakáshitelt felvenni, vagy csak lényegesen rosszabb feltételekkel kapnak finanszírozást.
Adóstárs és kezes közötti különbség pénzügyi szempontból
A hétköznapi beszédben az „adóstárs” és a „kezes” sokszor összemosódik, pedig jogi és pénzügyi értelemben eltérő szerepekről beszélünk.
Adóstárs:
- aktív szereplője a hitelügyletnek, a szerződés egyik aláírója;
- a bank a hiteligénylésnél figyelembe veszi a jövedelmét, kiadásait, így a hitelösszeg nagyságát és feltételeit is befolyásolhatja;
- felelőssége egyetemleges a főadóssal, a teljes tartozásért felel.
Kezes:
- garanciavállaló, aki mögöttesen vagy bizonyos esetekben azonnal felel a tartozásért;
- jövedelmét a bank nem feltétlenül ugyanúgy veszi figyelembe a hitelkeret meghatározásánál, mint az adóstársét, sokszor inkább „biztonsági háló”;
- klasszikusan akkor kerül előtérbe, ha az adós nem fizet, és a bank a tartozást rajta próbálja behajtani.
A kezességnek több formája is létezik (sortartó, készfizető, kártalanító kezesség), különböző erősségű kötelezettségekkel:
- sortartó kezességnél a banknak előbb az adóson kell megkísérelnie a behajtást, és csak sikertelenség esetén fordulhat a kezeshez;
- készfizető kezességnél a bank akár azonnal kérheti a teljesítést a kezestől, nem köteles megvárni a sikertelen behajtást;
- kártalanító kezességnél a kezes csak arra a részre vállal felelősséget, amit az adóstól már nem lehet behajtani.
A gyakorlatban a hitelezésben a „kezes” pozíció nagyon gyakran készfizető jellegű, vagy erre alakul át bizonyos szerződéses feltételek mellett. Ez pénzügyileg ahhoz vezet, hogy a kezes kockázata sokszor nem kisebb, mint egy adóstársé, sőt, bizonyos helyzetekben gyorsabban és közvetlenebbül érheti a követelés.
Fontos különbség az is, hogy az adóstárs bevonása tipikusan javíthat a hitelfeltételeken (nagyobb összeg, esetleg kedvezőbb kamat), míg a kezességvállalás elsősorban a bank érdekeit szolgáló kockázati biztosíték, amely a feltételeket nem feltétlenül teszi vonzóbbá az adós számára.
Kockázatok, kilépés a hitelből és tipikus élethelyzetek
Adóstársnak lenni hosszú távú kötelezettség. A futamidő alatt bármi történik is a főadóssal (munkanélküliség, betegség, válás, haláleset), a bank szemében az adóstárs ugyanúgy kötelezett.
Mi történik, ha a főadós nem fizet?
Ha a főadós elmarad a törlesztéssel, a bank felszólításai után a tartozás rendezésére az adóstársat is kötelezheti. Hosszabb ideig fennálló nemfizetésnél a következmények az adóstársnál is ugyanazok lehetnek, mint a főadósnál:
- jövedelem letiltás,
- bankszámláról történő inkasszó,
- ingó vagy ingatlan vagyon végrehajtása,
- negatív KHR státusz, ami évekre ellehetetleníti a további hitelfelvételt.
Ilyenkor teljesen mindegy, hogy a hitelt „nem te használtad”. A bank csak azt nézi, mi van a szerződésben: adóstársként aláírtad, vagyis vállaltad, hogy ugyanúgy felelsz a kölcsön visszafizetéséért.
Adóstárs cseréje vagy kivonása a hitelből
Elvileg lehetséges, hogy egy idő után az adóstárs kilépjen a hitelből, vagy másik személyre cseréljétek. Ez azonban nem automatikus jog, hanem a bank jóváhagyásától függ.
A bank ilyenkor:
- új hitelbírálatot végez a szerződésben bent maradó adós(ok)ra;
- vizsgálja, hogy az új jövedelmi helyzet mellett a törlesztés továbbra is biztonságosan teljesíthető-e;
- dönt arról, engedi-e az adóstárs kivonását, vagy csak új adóstárs bevonásával egyezik bele a módosításba.
A folyamat minden esetben szerződésmódosítással jár, ami külön díjakkal, adminisztratív terhekkel és időigénnyel is járhat.
Pénzügyileg ez azért lényeges, mert ha adóstársként „beragadsz” egy hitelbe, amin a főadós nem hajlandó vagy nem képes módosítani, akkor a saját hitelképességed jelentős része hosszú évekre leköthető.
Válás, élettársi kapcsolat megszűnése
Lakáshiteleknél gyakori, hogy házastársak vagy élettársak közösen vesznek fel kölcsönt, mindketten adósként vagy adóstársként kerülnek a szerződésbe. Amikor a kapcsolat megszűnik, az ingatlan és a hitel sorsa jogilag és pénzügyileg is összetett kérdéssé válik.
Fontos szempontok:
- a bírósági vagyonmegosztási döntés önmagában nem változtatja meg a hitelszerződést;
- amíg a bankkal nem születik új megállapodás, mindkét fél teljes felelősséggel kötelezett marad a hitelre;
- ha az egyik fél „kiszállna”, a bank jellemzően új hitelbírálatot kér a bent maradó félre, és csak akkor engedi ki a másikat, ha a jövedelmi helyzet alapján egyedül is elbírja a törlesztőt vagy új adóstárs áll be.
Ha állami támogatás (például CSOK vagy kedvezményes CSOK hitel) kapcsolódik a konstrukcióhoz, a helyzet még bonyolultabb. Váláskor az alapvető szabály az, hogy a támogatást vissza kell fizetni, kivéve, ha a támogatott gyermekekkel együtt az egyik fél marad az ingatlanban, és megszerzi annak teljes tulajdonjogát. A hitel ekkor is megmarad, és mind szerződéses, mind támogatási szempontból a bankkal, illetve az állammal is egyeztetni kell.
Haláleset, adósság öröklése
Ha a főadós elhunyt, az adóstárs nem „szabadul fel” a tartozás alól. Épp ellenkezőleg: egyedüli kötelezetté válhat, hiszen a bank vele szemben már meglévő szerződés alapján érvényesítheti a követelését. Ilyenkor a gyakorlat az, hogy a halotti anyakönyvi kivonattal a lehető leghamarabb fel kell venni a kapcsolatot a bankkal, és megállapodni a további törlesztés módjáról.
Ha az elhunyt fél adóstárs vagy kezes volt, a kötelezettsége általában az örökösökre is átszáll. Az örökösök az adósságot a hagyaték erejéig viselik, de ha az örökös maga is adóstárs, akkor az öröklés visszautasítása sem mentesíti a szerződésből fakadó felelősség alól, hiszen az adóstársi státusz önmagában is kötelezettség.
Mikor érdemes különösen óvatosnak lenned adóstársként?
Néhány helyzet, amikor pénzügyileg kiemelten kockázatos adóstársnak beállni:
- nagy összegű, hosszú futamidejű lakáshitel, ahol a teljes futamidő akár 20-25 év, és a hitelösszeg az ingatlan értékének jelentős részét fedezi;
- ha a főadós jövedelme bizonytalan (vállalkozó rövid múltal, projektalapú munka, gyakori munkahelyváltás);
- ha neked közben saját lakásvásárlási vagy más hitelcélod is van néhány éven belül;
- ha a családi vagy baráti viszony instabil, és reális esély van konfliktusra, kapcsolatszakadásra a futamidő alatt.
Ezekben az esetekben különösen fontos, hogy papíron is rendezzétek egymás között, ki mennyit fizet, mi történik nemfizetés esetén, és hogyan rendezitek, ha valaki ki akar szállni a hitelből. A bank szemében mindketten ugyanannyira feleltek, ezért a belső megállapodás inkább egymás közötti viták rendezésére alkalmas, nem pedig a bankkal szembeni kötelezettség csökkentésére.
A lényeget röviden úgy lehet megfogni, hogy az adóstárs nem „udvariassági aláíró”, hanem teljes értékű adós. A szerepe pénzügyileg sok esetben hasznos: nélküle lehet, hogy egyáltalán nem kapna hitelt a család, vagy csak sokkal rosszabb feltételekkel. Ugyanakkor minden forint, amit adóstársként vállalsz, a saját jövőbeli mozgásteredet, hitelképességedet és vagyonodat is terheli. Mielőtt bárkinek adóstársa lennél, érdemes úgy végiggondolni a döntést, mintha a teljes hitelt egyedül vennéd a nyakadba, mert a bank szemében pontosan ez történik.