Pénzbiztos

Blog

  • Betéti kamatok emelkedése: hova érdemes tenni a megtakarításunkat?

    Betéti kamatok emelkedése: hova érdemes tenni a megtakarításunkat?

    A betéti kamatok első ránézésre egyszerűnek tűnnek: beteszel pénzt a bankba, kapsz érte kamatot. A gyakorlatban viszont rengeteg apró részlet befolyásolja, hogy mennyi pénzt kapsz vissza, milyen kockázatot vállalsz, és mennyire jársz jól infláció, adók és alternatív befektetések mellett. Ha érteni akarod, mit kínálnak a bankok, és mit jelentenek a különböző betétkonstrukciók, érdemes lépésről lépésre végigmenni a fogalmakon.

    Betéti kamatok jelentése és a bankbetét típusai

    A betéti kamat az az éves százalékos hozam, amelyet a bank a nála elhelyezett pénzed után fizet. Pénzügyi értelemben ez a bank által neked fizetett „bérleti díj” azért, mert a pénzedet átmenetileg használhatja. Üzleti oldalról a betéti kamat a bank költsége: ezért cserébe jut forráshoz, amelyből hiteleket nyújthat magasabb kamaton.

    A klasszikus bankbetéteknél két fő csoportot érdemes megkülönböztetni:

    Látra szóló betét

    Ez gyakorlatilag a folyószámlád vagy egy egyszerű takarékszámla. A pénz bármikor, korlátozás nélkül hozzáférhető, nincsen lekötve. A látra szóló betét kamatozik, de általában nagyon alacsony, jellemzően évi néhány tized, esetleg 1-2 százalék körüli kamatot kapsz.

    Pénzügyi szempontból a látra szóló betét előnye a maximális likviditás, vagyis hogy bármikor elköltheted a pénzed. Hátránya, hogy a kamat szinte biztosan elmarad az inflációtól, így hosszabb távon a pénzed vásárlóereje csökken.

    Lekötött betét

    Lekötött betétnél vállalod, hogy egy meghatározott futamidő alatt (például 1, 3, 6, 12 hónap vagy több év) nem nyúlsz a pénzedhez. Ezért cserébe a bank magasabb betéti kamatot fizet, mint látra szóló betétnél. Magyarországon 2025-ben tipikusan néhány százalékos, akár 3-7 százalék közötti éves kamatokkal találkozhatsz, akcióknál ennél magasabb érték is előfordulhat rövidebb futamidőkre.

    Üzleti szempontból a lekötött betét azt jelenti, hogy a bank kiszámítható, fix időre kap forrást, amiért hajlandó magasabb kamatot fizetni. Neked ez nagyobb hozamot, cserébe alacsonyabb rugalmasságot jelent.

    Megtakarítási számla és „félúton” lévő megoldások

    Sok bank kínál megtakarítási vagy takarékszámlát, illetve különböző nevű konstrukciókat, amelyek valahol a látra szóló és a lekötött betét között helyezkednek el. Ilyenkor:

    • a pénz általában bármikor kivehető,
    • a kamat magasabb lehet, mint egy egyszerű látra szóló számlán,
    • viszont sokszor feltételekhez kötött (például havi rendszeres jóváírás, csak online indítás, minimális összeg).

    Gazdasági szempontból ez a banknak jó eszköz arra, hogy tartós, de mégis viszonylag mozgó megtakarítási bázist építsen, neked pedig kompromisszumot jelent likviditás és hozam között.

    Betéti kamatok kiszámítása, EBKM és kamatozási módok

    Amikor betéti ajánlatokat hasonlítasz össze, több fogalommal találkozol, és ezek mind fontosak ahhoz, hogy valóban tudd, mennyit keresel a pénzeddel.

    Nominális kamat

    A nominális éves kamat az a százalékos érték, amelyet a bank a hirdetésben feltüntet: például évi 5 százalék. Ez önmagában azonban nem mond el mindent, mert nem derül ki belőle:

    • hányszor írják jóvá a kamatot (évente, negyedévente, havonta),
    • a kamat jóváírása után tőkésedik-e az összeg,
    • vonatkoznak-e rá akciós feltételek, amelyek csak egy időszakra érvényesek.

    EBKM, az egységesített betéti kamatláb mutató

    Az EBKM azt mutatja meg, hogy mekkora a betét tényleges éves hozama, minden kötelezően figyelembe veendő tényezővel együtt. A bankoknak kötelező EBKM-et feltüntetniük, pontosan azért, hogy a különböző betéti ajánlatok összehasonlíthatók legyenek.

    Pénzügyi szempontból az EBKM a legfontosabb szám, ha azt akarod látni, hogy adott időszakra vetítve valójában mennyit hoz a betéted. Üzleti oldalról a bankok ajánlatainak „közös nevezője”, amely megakadályozza, hogy csak trükkös kamatjóváírási logikákkal tűnjenek vonzóbbnak az ajánlatok.

    Egyszerű, sávos és lépcsős kamatozás

    A betéti kamatoknál nem mindegy, hogyan számolják a kamatot. Három tipikus megoldás:

    • Egyszerű, fix kamatozás: a teljes tőke a teljes futamidő alatt ugyanazzal az éves kamattal kamatozik. Ez a legegyszerűbb, átlátható konstrukció.
    • Sávos kamatozás: a kamat attól függ, mekkora összeget vagy milyen futamidőre kötsz le. Gyakori, hogy például az első néhány hónapra alacsonyabb, később magasabb kamat jár, vagy bizonyos összeg felett jobb kamatot kapsz. A kamatot ilyenkor átlagolni kell a teljes futamidőre.
    • Lépcsős kamatozás: minél hosszabb időre és minél nagyobb összeget kötsz le, annál magasabb kamatot ad a bank, és ez a teljes tőkére és futamidőre vonatkozik. Ez ösztönzi a nagyobb és hosszabb távú betéteket.

    Ezek a konstrukciók üzleti oldalról lehetővé teszik a banknak, hogy differenciáltan „árazza” a forrást: a nagyobb, hosszabb idejű betéteket jobban megfizeti, miközben a kisebb, rövidebb betétekre kevesebb kamatot ad.

    Betétfeltörés és kamatveszteség

    Ha a lekötött betétet a futamidő lejárta előtt feltöröd, általában két dolog valamelyike történik:

    • vagy egyáltalán nem kapsz kamatot,
    • vagy csak egy nagyon alacsony, úgynevezett „látra szóló” kamatot ír jóvá a bank.

    Pénzügyi szempontból ez a legnagyobb kockázat a lekötött betétnél: ha nem tudsz várni a futamidő végéig, elveszítheted a kamat nagy részét. Érdemes ezért előre tervezni, és csak azt az összeget lekötni, amelyre nagy valószínűséggel nem lesz szükséged a futamidő alatt.

    Betéti kamatok adózása, infláció és reálhozam

    A bruttó betéti kamat még nem az a pénz, amit valóban kézhez kapsz. A végső hozamot az adózás és az infláció is jelentősen befolyásolja.

    Kamatadó és szocho

    Magyarországon a betéti kamatok után jelenleg kamatadó és szociális hozzájárulási adó terheli a kamatjövedelmet. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a bank:

    • a bruttó kamatból levonja a 15 százalékos kamatadót,
    • és levonja a 13 százalékos szochót is, ha az adott konstrukcióra ez vonatkozik, majd a fennmaradó összeget írja jóvá számodra.

    Pénzügyi szempontból ezért mindig nettó hozamban érdemes gondolkodnod: ha például a bruttó kamat 5,5 százalék, a kézhez kapott nettó hozam lényegesen alacsonyabb lesz az adók miatt.

    Gazdasági szempontból az adózás azt jelenti, hogy a betéti kamatok nominálisan akár jól is nézhetnek ki, de a valós, adózás utáni hozam sokkal szerényebb képet ad arról, mennyire hatékony megtakarítási formáról van szó.

    Infláció és reálkamat

    Az infláció azt mutatja meg, mennyivel drágulnak átlagosan a termékek és szolgáltatások. Ha a betéti kamatod alacsonyabb, mint az infláció, akkor a pénzed vásárlóereje csökken, még akkor is, ha számszerűen több forintot kapsz vissza.

    A reálkamat egyszerű közelítő képlettel számolható:

    • reálkamat ≈ nominális kamat – infláció.

    Ha például a nominális betéti kamat évi 6 százalék, az infláció pedig 5 százalék, akkor a reálkamat nagyjából 1 százalék. Ha a betéti kamat 5 százalék, az infláció pedig 8, akkor körülbelül mínusz 3 százalékos reálkamatod van, vagyis a pénzed reálértéke csökken.

    Gazdasági nézőpontból ez nagyon fontos: a betét nemcsak a nominális hozam miatt érdekes, hanem azért is, hogy mennyire védi a megtakarításodat az árak emelkedésével szemben. Ha a betéti kamatok tartósan az infláció alatt vannak, a betét inkább biztonsági parkolóhely, nem pedig vagyonépítő eszköz.

    Adó- és díjkedvezmények, speciális számlák

    Bizonyos megtakarítási formák, például tartós befektetési számlák vagy bizonyos értékpapírok, adókedvezményt vagy adómentességet kínálhatnak, míg a klasszikus bankbetét jellemzően teljes mértékben adóköteles.

    Pénzügyileg ezért érdemes összevetni, hogy ugyanazt a kockázati szintet más eszközök esetén hogyan adóztatják, és így valójában mekkora reálhozam érhető el a betéthez képest.

    Betéti kamatok üzleti szempontból: biztonság, feltételek, választási stratégia

    A betéti kamatok mögött nemcsak egyszerű százalékszámok, hanem üzleti döntések is állnak. Ha tudod, hogyan gondolkodik egy bank, könnyebben érted, miért ilyenek az ajánlatok, és mikor éri meg tényleg lekötni a pénzed.

    Betétbiztosítás és kockázat

    A klasszikus bankbetét a legbiztonságosabb megtakarítási formák közé tartozik, mert a jogszabályi környezet és a betétbiztosítás védi a kisbetéteseket. Magyarországon a betéteket egy betétbiztosítási rendszer védi, amely bankonként és betétesenként euróban meghatározott összeghatárig kártalanít fizetésképtelenség esetén. Ez gyakorlatban tízmilliós nagyságrendű forintösszeg.

    Pénzügyi szempontból ez azt jelenti, hogy egy átlagos háztartás számára a bankbetét kockázata nagyon alacsony, amennyiben nem tartanak egy bankban a biztosítási limitet jóval meghaladó összeget.

    Banki feltételek és csomagajánlatok

    A magasabb betéti kamat gyakran különböző feltételekhez kötött, például:

    • aktív számlahasználat (rendszeres kártyás vásárlás, csoportos beszedés),
    • meghatározott havi jövedelem érkeztetése a számlára,
    • csak új forrásra vonatkozó lekötés (friss pénz beérkezése esetén),
    • kizárólag online lekötés internetbankon vagy mobilappon keresztül.

    Üzleti oldalról ez azért fontos a banknak, mert a betéti kamatot „csomagban” fizeti ki: cserébe ügyfelet szerez, növeli a számlaforgalmat, a kártyahasználatot, és más terméket (például befektetési alapot) is értékesíthet neked. Neked pedig mérlegelned kell, hogy a magasabb kamatért cserébe szeretnél-e ilyen mély ügyfélkapcsolatot egy adott bankkal.

    Forint, euró és más devizák betéti kamatai

    A kamatszintek erősen függenek attól, hogy milyen devizában tartod a betétet:

    • Forintbetéteknél a betéti kamatokat döntően a magyar jegybank alapkamatának szintje és a bankok közötti verseny határozza meg.
    • Euróban vagy más devizában a kamatszintet az adott valuta jegybanki kamatai és a bank finanszírozási igénye befolyásolja, ezért előfordulhat, hogy devizabetétnél sokkal alacsonyabb kamatot látsz, mint forintnál.

    Pénzügyileg devizabetétnél nemcsak a kamat számít, hanem az árfolyamkockázat is: ha a forint erősödik a devizához képest, előfordulhat, hogy a kamatot „megeszi” az árfolyamváltozás.

    Milyen szempontok alapján válassz betétet?

    Amikor betétlekötésen gondolkodsz, érdemes rendszerezni a döntési szempontokat:

    • Mennyi ideig tudod nélkülözni a pénzt? Ha bizonytalan vagy, inkább rövidebb futamidőt vagy részletekben történő lekötést válassz.
    • Milyen összegben gondolkodsz? Bizonyos betétek csak nagyobb összegekre kínálnak kiemelt kamatot, illetve egyes bankok felső limitet is meghatároznak.
    • Vállalsz-e plusz feltételeket? Ha nem szeretnéd egy bankhoz „láncolni” a pénzügyi életed, lehet, hogy jobb egy kicsit alacsonyabb, de feltétel nélküli betét.
    • Mennyire fontos a likviditás? Ha bármikor szükséged lehet a pénzre, a teljes összeg lekötése helyett tarthatsz egy részt látra szólóan, egy részt pedig lekötve.
    • Mit csinál az infláció és milyen alternatívák vannak? Ha a betéti kamatok tartósan jóval az infláció alatt maradnak, érdemes megnézni más, még mindig viszonylag alacsony kockázatú lehetőségeket is.

    A betéti kamatok helye a megtakarítási portfólióban

    Gazdasági és pénzügyi szemmel nézve a bankbetét elsősorban:

    • likviditási tartalék (vésztartalék, rövid távú célokra félretett pénz),
    • biztonsági parkolóhely átmeneti időszakokra,
    • rövid távú hozamoptimalizálási eszköz, amikor éppen kedvező akciós kamatok érhetők el.

    Hosszú távú vagyonépítésre általában önmagában kevés, mert:

    • a reálkamat sokszor alacsony vagy negatív,
    • az adózás csökkenti a nettó hozamot,
    • más eszközök (például bizonyos állampapírok vagy befektetési termékek) hosszú távon magasabb hozampotenciált kínálhatnak hasonló vagy kismértékben magasabb kockázat mellett.

    Ugyanakkor a betéti kamatok alakulása jól mutatja a gazdasági környezetet: ha a jegybanki alapkamat emelkedik vagy csökken, idővel a banki kamatok is követik ezt a trendet, és ez minden más pénzügyi termék árazására is hatással van. Emiatt a betéti kamatok figyelése nemcsak megtakarítóként, hanem általános gazdasági tájékozódás szempontjából is hasznos.

    Végső soron a betéti kamatok akkor szolgálják legjobban az érdekeidet, ha tudatosan használod őket: rövid távra, jól megválasztott futamidővel, a nettó (adózás utáni) hozamot, az inflációt, a likviditási igényedet és a betétbiztosítási határokat egyszerre figyelembe véve. Így a bankbetét stabil, kiszámítható eleme lehet a teljes pénzügyi stratégiádnak, anélkül, hogy azt várnád tőle, amit valójában nem tud hosszú távon nyújtani.

  • Sérült bankjegyek és pénzek beváltása

    Sérült bankjegyek és pénzek beváltása

    Ha Magyarországon jár a kezedben egy szakadt, megégett, összefirkált vagy festékfoltos EURO bankjegy, gyorsan kiderül, hogy egészen más szabályok vonatkoznak rá, mint a forintra. A forintbankjegyeket viszonylag egyszerűen cserélik a hazai bankok és posták, a sérült euróval viszont könnyen ott ragadhatsz, ha nem ismered a hivatalos európai és hazai szabályokat.

    Pénzügyi szempontból ez egy klasszikus kockázat: egy magas névértékű bankjegy pillanatok alatt válhat likvid eszközből gyakorlatilag nullát érő papírdarabbá, ha rossz döntéseket hozol vagy túl későn lépsz. Érdemes ezért tisztán látni, mit jelent pontosan a sérült euro, ki jogosult a cserére, és milyen költségekkel, időigénnyel, illetve üzleti kockázatokkal kell számolnod magyarországi lakosként.

    Mikor számít egy bankjegy sérültnek, és mit jelent ez beváltáskor?

    A „sérült EURO bankjegy” nem csak a kettétépett pénzt jelenti. A hivatalos definíciók szerint minden olyan bankjegy sérültnek minősül, amelynek fizikai állapota eltér a normális forgalmi kopástól, és ez hatással van a felismerhetőségre, a biztonsági elemekre vagy a bankjegy felületének nagyságára.

    Tipikus sérülési formák:

    • szakadás, tépődés
    • megégés, elszenesedés
    • vegyszeres vagy erős mosás miatti elhalványulás
    • nagyobb hiányzó rész (csonka bankjegy)
    • roncsolt vagy hiányzó biztonsági elemek
    • erős, nagy felületű festékfolt, főleg a szélektől befelé futó csíkokkal

    A pénzügyi logika nagyon egyszerű: minél inkább sérült a bankjegy, annál kisebb az esély, hogy egy kereskedő vagy pénzváltó elfogadja, és annál inkább „jegybanki szintre” tartozó ügy lesz a cseréje. A kulcskérdés minden esetben az, hogy a bankjegy:

    1. egyértelműen eredeti-e, és
    2. megvan-e a felülete legalább 50 százalékban, vagy igazolható-e, hogy a hiányzó rész megsemmisült.

    Ha a bankjegy több mint fele megvan, és látszanak rajta a fő biztonsági elemek, a nemzeti központi bankok jellemzően teljes névértéken kicserélik. Ha kevesebb van meg, akkor csak akkor, ha hitelt érdemlően bizonyítható, hogy a többi rész például tűzben, balesetben megsemmisült. Szándékos rongálásnál viszont az EURO bankjegy végleg pénzügyi veszteséggé válhat, mert a szabályok kizárják a csere lehetőségét.

    Üzleti szempontból ez a hitelesség és bizonyíthatóság problémája: ha egy vállalkozás pénztárában vagy trezorjában sérülnek meg a bankjegyek, kiemelten fontos a dokumentálás (jegyzőkönyv, kárleírás, fotók, rendőrségi jegyzőkönyv lopásnál), mert a későbbi cserénél ennek komoly pénzügyi tétje van.

    Hol intézhető a sérült EURO bankjegy beváltása Magyarországon

    A legfontosabb sajátosság, hogy Magyarország nem tagja az euróövezetnek, így a hazai jegybank nem foglalkozik euróbankjegyek cseréjével. A Magyar Nemzeti Bank kifejezetten rögzíti, hogy külföldi bankjegyek és érmék váltásával nem foglalkozik, csak a hamisgyanús pénzek szakértői vizsgálatát végzi. A valutaváltás, így az euróváltás is, a kereskedelmi bankok és a pénzváltók feladata.

    Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy:

    • A sérült EURO bankjegy hivatalos cseréjére elvileg az euróövezet nemzeti központi bankja jogosult. Ezek a központi bankok veszik át és vizsgálják meg a sérült eurót, és ha megfelel a feltételeknek, új bankjegyre vagy bankszámlajóváírásra cserélik.
    • Magyarországon a bankfiókok és pénzváltók elsősorban ép, forgalomképes eurót váltanak. A komolyabban sérült bankjegyeket sok esetben nem fogadják el, vagy csak úgy, hogy továbbküldik vizsgálatra egy euróövezeti központi banknak, ami hosszabb ügyintézést és költséget jelenthet.

    Tehát ha Magyarországon jársz sérült euróval, több opciód van:

    1. Saját számlavezető bankodnál intézed
    2. Néhány hazai bank hajlandó sérült eurót befogadni, de ilyenkor jellemzően:
    • jegyzőkönyvet vesznek fel,
    • továbbítják a bankjegyet egy partner külföldi banknak vagy közvetlenül egy nemzeti központi banknak,
    • az eljárás több hétig vagy hónapig is tarthat,
    • a bank a szolgáltatásért díjat számíthat fel.
    1. Külföldi, euróövezeti utazás során intézed
    2. Ha például Ausztriában, Szlovákiában, Németországban vagy bármelyik eurózóna-országban jársz, személyesen fordulhatsz az ottani nemzeti központi bank fiókjához. Pénzügyi szempontból ez sokszor egyszerűbb, mert:
    • rövidebb az átfutási idő,
    • kisebb az esélye a plusz díjaknak lakossági ügyfélként,
    • biztosan helyben értelmezik az euró-szabályokat.
    1. Speciális felvásárló cégek igénybevétele
    2. Vannak olyan, sokszor online is elérhető vállalkozások, amelyek kifejezetten sérült vagy kivont bankjegyeket vásárolnak fel, köztük sérült eurót is. Ezek a cégek jellemzően névérték alatt, például fix forintösszegért vagy az érték bizonyos százalékáért veszik át a bankjegyet, és ők vállalják a későbbi jegybanki cserét, a saját kockázatukra.

    Itt már tisztán üzleti döntésről van szó: mérlegelned kell, hogy a bankoknál, központi bankoknál történő hosszadalmas, de potenciálisan teljes névértékű csere vagy a gyors, de diszkont áron való eladás éri meg jobban.

    Költségek, díjak és kockázatok sérült bankjegy cseréjénél

    Papíron az euróbankjegyek cseréje a legtöbb esetben díjmentes, ha a feltételek teljesülnek, és magánszemélyként, normál mennyiségű készpénzt szeretnél beváltani. A szabályozás azonban lehetővé teszi, hogy bizonyos esetekben kezelési díjat számítsanak fel, különösen nagy tételű, például lopásgátló festék miatt sérült bankjegyállomány esetén.

    Magyarországi nézőpontból a költségstruktúra három fő elemből áll:

    1. Banki és pénzváltói díjak
    • Ha a hazai bankod továbbítja a bankjegyet külföldre, kezelési díjat, postaköltséget, vizsgálati díjat vagy egyéb szolgáltatási díjat számíthat fel.
    • A díj lehet fix összeg bankjegyen­ként vagy százalékos arány a névértékre vetítve.
    • A pénzváltók általában nem vállalják a komolyan sérült bankjegyeket, ha mégis, akkor szinte biztos, hogy kedvezőtlen árfolyamon vagy plusz díjjal teszik.
    1. Időköltség és likviditási kockázat
    • A vizsgálat és csere heteket-hónapokat vehet igénybe, ezalatt a pénzed „be van ragadva”.
    • Ha vállalkozásod van, és készpénzben kezeled a bevételek egy részét, ez likviditási kockázatot jelent: ugyanazon pénzösszegre máshol nem tudsz árukészletet, béreket, adót finanszírozni.
    • Magánszemélyként is számolnod kell azzal, hogy a pénzed a csere végéig nem áll rendelkezésedre, ami különösen nagy címleteknél (100-200 euró) lehet komoly érvágás.
    1. Értékvesztés a piaci felvásárlóknál
    • Ha specializált felvásárló cégnek adod el sérült euródat, jó eséllyel a névérték töredékét kapod meg, viszont gyorsan és egyszerűen.
    • A „veszteség” tulajdonképpen annak az ára, hogy a kockázatot és az ügyintézést átadod egy másik szereplőnek.

    Pénzügyi szempontból célszerű előre kiszámolni: mekkora a bankjegy névértéke, mekkora lehet a díj, mennyi időre mondasz le a pénzről, illetve mennyit buknál, ha inkább diszkont áron adnád el. Egy 20 eurós bankjegynél lehet, hogy egyszerűen nem éri meg hónapokig levelezni, de egy 200 eurós, részben égett bankjegy esetén már nagyon más a matek.

    Gyakorlati lépések sérült EURO bankjegy beváltásához magyarországi lakosként

    Ha Magyarországon kerülsz olyan helyzetbe, hogy sérült EURO bankjegy van nálad, érdemes lépésről lépésre, tudatosan végiggondolni a folyamatot.

    1. Állapotfelmérés – mennyire sérült a bankjegy?

    Nézd át a bankjegyet, és próbáld meg szakmai szemmel értékelni:

    • Megvan-e legalább a felület 50 százaléka?
    • Egyértelműen látható-e a címlet, a sorszám, a fő biztonsági elemek?
    • A sérülés egyértelműen véletlennek tűnik-e (mosás, tűz, baleset), vagy felmerülhet szándékosság gyanúja?

    Ha csak enyhébb gyűrődés, kisebb szakadás, tollfolt látható, a bankjegy nagy eséllyel még forgalomképes. Komolyabb sérülésnél viszont már inkább cserére kell gondolni.

    2. Soha ne fogadj el gyanús, festékfoltos eurót

    A festékfoltos bankjegyek külön kategóriát jelentenek. Ha a festék a szélektől a középpont felé folyik, élénk színű, és láthatóan „ráfröccsent”, szinte biztos, hogy lopásgátló eszköz festékpatronja okozta. Ezek a bankjegyek a szabályok szerint jellemzően csak a tényleges károsult (például bank vagy pénzszállító cég) kérésére cserélhetők ki, a véletlenül birtokba kerülő magánszemély sokszor bukja az értéket.

    Ezért pénzügyi önvédelemből mindig jobb visszautasítani az ilyen eurót, és másik bankjegyet kérni még a tranzakció pillanatában (boltban, szállásnál, pénzváltónál).

    3. Döntsd el, hol intézed a cserét

    • Ha várhatóan hamarosan euróövezeti országba utazol, sok esetben érdemes megvárni az utazást, és ott a nemzeti központi banknál vagy annak kijelölt fiókjánál intézni a cserét.
    • Ha nem tervezel utazást, és nagyobb összegű bankjegyről van szó, érdemes a saját bankodnál rákérdezni, hogy vállalják-e a sérült EURO továbbítását vizsgálatra.
    • Ha gyorsan kell a pénz, és beéred kisebb összeggel is, akkor különböző felvásárlók jelenthetnek megoldást, akik sérült eurót is átvesznek névérték alatt.

    4. Dokumentálj mindent, ami bizonyítja a véletlen sérülést

    Különösen nagy címletnél (100-200 euró) vagy vállalkozás esetén fontos, hogy:

    • készíts fotót a sérült bankjegyről,
    • ha tűz, vízkár vagy baleset okozta a sérülést, legyen róla jegyzőkönyv, biztosítói irat vagy más igazolás,
    • ha lopás, rablás, betörés során rongálódtak a bankjegyek, a rendőrségi jegyzőkönyv kulcsszerepet kaphat a későbbi jegybanki eljárásban.

    Ezek a dokumentumok nemcsak jogi, hanem tisztán pénzügyi védelemként is szolgálnak, hiszen nélkülük a nemzeti központi bank elutasíthatja a cserét, és az egész összeg elúszhat.

    5. Számolj előre a gazdasági következményekkel

    Érdemes hideg fejjel végiggondolni:

    • mekkora az esélye, hogy teljes névértéken visszakapod a pénzt,
    • mekkora a várható ügyintézési idő,
    • milyen banki díjakat kell fizetned,
    • mennyit ér neked az, hogy „azonnal túl legyél rajta” egy felvásárlónál, még ha ez 30-70 százalékos értékvesztést is jelent.

    Egy tudatos döntés itt ugyanúgy pénzügyi tervezés, mint amikor befektetést vagy hitelt választasz: kockázat, hozam, időtáv.

    Ha sérült EURO bankjegy kerül a kezedbe Magyarországon, az alapvető különbség a forinthoz képest az, hogy a hivatalos, teljes értékű csere csak az euróövezet nemzeti központi bankjainál biztos, a hazai szereplők legfeljebb közvetítőként lépnek be a folyamatba. Pénzügyileg akkor jársz a legjobban, ha már a készpénz átvételekor elutasítod a látványosan sérült, főleg festékfoltos bankjegyeket, és ha mégis nálad köt ki egy problémás euro, előre végiggondolod, hogy a névértékhez képest milyen díjakkal, kockázatokkal és időveszteséggel jár a csere. Így elkerülheted, hogy egy darab papír elvigyen akár több tízezer forintnyi értéket a családi vagy vállalati kasszából.

  • Adóstárs és kezes: gondoljuk át a felelősséget!

    Adóstárs és kezes: gondoljuk át a felelősséget!

    Ha lakáshitelt, autóhitelt vagy nagyobb összegű személyi kölcsönt tervezel, nagyon hamar szembejöhet veled az adóstárs fogalma. Sokszor úgy tűnik, mintha ez csak „jelképes segítség” lenne a főadósnak, a valóságban azonban az adóstárs teljes értékű adóssá válik, minden jogi és pénzügyi következménnyel együtt.

    Pénzügyi szempontból az adóstárs egy eszköz a bank szemében a kockázat csökkentésére, a háztartások szempontjából viszont olyan vállalás, ami évekre vagy akár évtizedekre meghatározhatja a résztvevők mozgásterét, jövedelmének terhelhetőségét, későbbi hitelfelvételi lehetőségeit.

    A döntés ezért soha nem lehet „szívesség” alapon, átgondolt pénzügyi és jogi mérlegelés nélkül. A pénzügyi tájékoztatásnál pedig a világos, jól tagolt szöveg legalább olyan fontos, mint a pontos jogi tartalom

    Adóstárs és jogi felelősség hitelfelvételnél

    Az adóstárs az a természetes személy, aki a főadós mellett a hitelszerződésben aláíróként szerepel, és a kölcsön teljes összegéért és járulékaiért az adóssal azonos, egyetemleges felelősséget vállal. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy a bank bármelyiküktől követelheti az egész tartozást, nem csak egy „rá eső részét”.

    Jogilag az adóstárs nem „másodlagos” szereplő, hanem az adóssal szinte egyenrangú kötelezett. A vagyonával ugyanúgy felel a hitel visszafizetéséért, a bank pedig szabadon dönthet úgy, hogy ha a főadós nem fizet, azonnal az adóstársat szólítja fel. Nincs olyan, hogy „csak a felét kell fizetnem, mert ketten vettük fel” – a felelősség teljes körű.

    Fontos különbség a zálogkötelezettel (jelzálogkötelezett, dologi adós) szemben, hogy az adóstárs nemcsak egy ingatlan vagy más fedezet „tűréséért” felel, hanem konkrét fizetési kötelezettsége is van. Egy jelzálogkötelezettnek „csak” el kell tűrnie, hogy a fedezetként bevont ingatlant a bank értékesítse, ha a hitel nem kerül törlesztésre; az adóstárs viszont fizetésre kötelezhető, a jövedelmére, vagyonára is végrehajtás mehet.

    Az adóstárs aláírása a szerződésen azt is jelenti, hogy ugyanazokat az információkat kapja meg a banktól, ugyanazok a szerződéses feltételek vonatkoznak rá, és a futamidő alatt ugyanúgy viseli a szerződésmódosítások, kamatváltozások, díjak hatását, mint a főadós.

    Ki lehet adóstárs?

    A bankok tipikusan olyan személyt engednek adóstársként belépni, aki:

    • rendelkezik rendszeres, igazolható jövedelemmel,
    • a jövedelme nincs túlzottan leterhelve meglévő hitelekkel,
    • megfelel az adott bank által előírt életkori és foglalkoztatási feltételeknek,
    • nem szerepel a KHR negatív adóslistáján.

    A gyakorlatban adóstárs gyakran a házastárs vagy élettárs, illetve szülő, nagyszülő, testvér. Lakáshitelek esetén különösen gyakori, hogy a házastárs bevonása kötelező, mivel a bank a teljes háztartás jövedelmét szeretné látni, illetve a közös tulajdonú ingatlanra általában mindkét fél adósként kerül be a szerződésbe.

    Adóstárs bevonásának pénzügyi okai és hatása a hitel feltételeire

    A bank oldaláról nézve az adóstárs egy kockázatkezelési eszköz. Ha egyedül nem vagy elég hitelképes, de a konstrukció önmagában vállalható, akkor „kiegészítő” jövedelemmel, egy másik személy bevonásával a bank csökkenti a nemfizetés esélyét.

    Tipikus okok, amikor a bank adóstársat kérhet:

    • nem teljes munkaidős vagy atipikus foglalkoztatási forma (részmunkaidő, határozott idejű szerződés, vállalkozói státusz rövid múltal),
    • túl alacsony jövedelem az igényelt hitelösszeghez,
    • nagyon fiatal vagy idősebb igénylő, ahol a futamidő és az életkor együtt növeli a kockázatot,
    • még kevés pénzügyi múlt (pl. frissen indult egyéni vállalkozó).

    A bank a hitelbírálatnál az adóstárs jövedelmét és kötelezettségeit ugyanúgy beszámítja, mint a főadósét. Ez több szempontból is hatással van a konstrukcióra:

    • magasabb hitelösszeg érhető el, mivel a közös igazolt jövedelem alapján nagyobb törlesztőt enged a szabályozás;
    • kedvezőbb kamatszint is elérhető lehet, hiszen két jó minősítésű adós csökkenti a nemteljesítés kockázatát;
    • hosszabb futamidő is elfogadható a banknak, mert a visszafizetés valószínűsége nő.

    Jövedelemarányos terhelés (JTM) és adóstárs

    Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank adósságfék-szabálya, a Jövedelemarányos Törlesztőrészlet Mutató (JTM) maximálja, hogy a nettó igazolt jövedelem mekkora hányada fordítható hiteltörlesztésre. Ez a limit mind a főadósra, mind az adóstársra vonatkozik, így a bevonáskor a bank azt vizsgálja, hogy az adóstárs más hiteleivel együtt sem lépi át a megengedett arányt.

    Pénzügyi szempontból ez azért fontos, mert:

    • ha már most a JTM felső határához közelít az összes törlesztőd, később sokkal nehezebben kapsz új hitelt;
    • ha adóstársként belépsz valaki más hitelébe, a teljes havi törlesztő (vagy annak arányos része, bankfüggően) beszámít a te JTM számításodba is, így a saját, későbbi hitelfelvételi lehetőségeidet jelentősen korlátozhatja.

    Sokan későn szembesülnek azzal, hogy évekkel korábban „szívességből” vállaltak adóstársi szerepet egy baráti vagy családi hitelben, emiatt viszont ma nem tudnak saját lakáshitelt felvenni, vagy csak lényegesen rosszabb feltételekkel kapnak finanszírozást.

    Adóstárs és kezes közötti különbség pénzügyi szempontból

    A hétköznapi beszédben az „adóstárs” és a „kezes” sokszor összemosódik, pedig jogi és pénzügyi értelemben eltérő szerepekről beszélünk.

    Adóstárs:

    • aktív szereplője a hitelügyletnek, a szerződés egyik aláírója;
    • a bank a hiteligénylésnél figyelembe veszi a jövedelmét, kiadásait, így a hitelösszeg nagyságát és feltételeit is befolyásolhatja;
    • felelőssége egyetemleges a főadóssal, a teljes tartozásért felel.

    Kezes:

    • garanciavállaló, aki mögöttesen vagy bizonyos esetekben azonnal felel a tartozásért;
    • jövedelmét a bank nem feltétlenül ugyanúgy veszi figyelembe a hitelkeret meghatározásánál, mint az adóstársét, sokszor inkább „biztonsági háló”;
    • klasszikusan akkor kerül előtérbe, ha az adós nem fizet, és a bank a tartozást rajta próbálja behajtani.

    A kezességnek több formája is létezik (sortartó, készfizető, kártalanító kezesség), különböző erősségű kötelezettségekkel:

    • sortartó kezességnél a banknak előbb az adóson kell megkísérelnie a behajtást, és csak sikertelenség esetén fordulhat a kezeshez;
    • készfizető kezességnél a bank akár azonnal kérheti a teljesítést a kezestől, nem köteles megvárni a sikertelen behajtást;
    • kártalanító kezességnél a kezes csak arra a részre vállal felelősséget, amit az adóstól már nem lehet behajtani.

    A gyakorlatban a hitelezésben a „kezes” pozíció nagyon gyakran készfizető jellegű, vagy erre alakul át bizonyos szerződéses feltételek mellett. Ez pénzügyileg ahhoz vezet, hogy a kezes kockázata sokszor nem kisebb, mint egy adóstársé, sőt, bizonyos helyzetekben gyorsabban és közvetlenebbül érheti a követelés.

    Fontos különbség az is, hogy az adóstárs bevonása tipikusan javíthat a hitelfeltételeken (nagyobb összeg, esetleg kedvezőbb kamat), míg a kezességvállalás elsősorban a bank érdekeit szolgáló kockázati biztosíték, amely a feltételeket nem feltétlenül teszi vonzóbbá az adós számára.

    Kockázatok, kilépés a hitelből és tipikus élethelyzetek

    Adóstársnak lenni hosszú távú kötelezettség. A futamidő alatt bármi történik is a főadóssal (munkanélküliség, betegség, válás, haláleset), a bank szemében az adóstárs ugyanúgy kötelezett.

    Mi történik, ha a főadós nem fizet?

    Ha a főadós elmarad a törlesztéssel, a bank felszólításai után a tartozás rendezésére az adóstársat is kötelezheti. Hosszabb ideig fennálló nemfizetésnél a következmények az adóstársnál is ugyanazok lehetnek, mint a főadósnál:

    • jövedelem letiltás,
    • bankszámláról történő inkasszó,
    • ingó vagy ingatlan vagyon végrehajtása,
    • negatív KHR státusz, ami évekre ellehetetleníti a további hitelfelvételt.

    Ilyenkor teljesen mindegy, hogy a hitelt „nem te használtad”. A bank csak azt nézi, mi van a szerződésben: adóstársként aláírtad, vagyis vállaltad, hogy ugyanúgy felelsz a kölcsön visszafizetéséért.

    Adóstárs cseréje vagy kivonása a hitelből

    Elvileg lehetséges, hogy egy idő után az adóstárs kilépjen a hitelből, vagy másik személyre cseréljétek. Ez azonban nem automatikus jog, hanem a bank jóváhagyásától függ.

    A bank ilyenkor:

    • új hitelbírálatot végez a szerződésben bent maradó adós(ok)ra;
    • vizsgálja, hogy az új jövedelmi helyzet mellett a törlesztés továbbra is biztonságosan teljesíthető-e;
    • dönt arról, engedi-e az adóstárs kivonását, vagy csak új adóstárs bevonásával egyezik bele a módosításba.

    A folyamat minden esetben szerződésmódosítással jár, ami külön díjakkal, adminisztratív terhekkel és időigénnyel is járhat.

    Pénzügyileg ez azért lényeges, mert ha adóstársként „beragadsz” egy hitelbe, amin a főadós nem hajlandó vagy nem képes módosítani, akkor a saját hitelképességed jelentős része hosszú évekre leköthető.

    Válás, élettársi kapcsolat megszűnése

    Lakáshiteleknél gyakori, hogy házastársak vagy élettársak közösen vesznek fel kölcsönt, mindketten adósként vagy adóstársként kerülnek a szerződésbe. Amikor a kapcsolat megszűnik, az ingatlan és a hitel sorsa jogilag és pénzügyileg is összetett kérdéssé válik.

    Fontos szempontok:

    • a bírósági vagyonmegosztási döntés önmagában nem változtatja meg a hitelszerződést;
    • amíg a bankkal nem születik új megállapodás, mindkét fél teljes felelősséggel kötelezett marad a hitelre;
    • ha az egyik fél „kiszállna”, a bank jellemzően új hitelbírálatot kér a bent maradó félre, és csak akkor engedi ki a másikat, ha a jövedelmi helyzet alapján egyedül is elbírja a törlesztőt vagy új adóstárs áll be.

    Ha állami támogatás (például CSOK vagy kedvezményes CSOK hitel) kapcsolódik a konstrukcióhoz, a helyzet még bonyolultabb. Váláskor az alapvető szabály az, hogy a támogatást vissza kell fizetni, kivéve, ha a támogatott gyermekekkel együtt az egyik fél marad az ingatlanban, és megszerzi annak teljes tulajdonjogát. A hitel ekkor is megmarad, és mind szerződéses, mind támogatási szempontból a bankkal, illetve az állammal is egyeztetni kell.

    Haláleset, adósság öröklése

    Ha a főadós elhunyt, az adóstárs nem „szabadul fel” a tartozás alól. Épp ellenkezőleg: egyedüli kötelezetté válhat, hiszen a bank vele szemben már meglévő szerződés alapján érvényesítheti a követelését. Ilyenkor a gyakorlat az, hogy a halotti anyakönyvi kivonattal a lehető leghamarabb fel kell venni a kapcsolatot a bankkal, és megállapodni a további törlesztés módjáról.

    Ha az elhunyt fél adóstárs vagy kezes volt, a kötelezettsége általában az örökösökre is átszáll. Az örökösök az adósságot a hagyaték erejéig viselik, de ha az örökös maga is adóstárs, akkor az öröklés visszautasítása sem mentesíti a szerződésből fakadó felelősség alól, hiszen az adóstársi státusz önmagában is kötelezettség.

    Mikor érdemes különösen óvatosnak lenned adóstársként?

    Néhány helyzet, amikor pénzügyileg kiemelten kockázatos adóstársnak beállni:

    • nagy összegű, hosszú futamidejű lakáshitel, ahol a teljes futamidő akár 20-25 év, és a hitelösszeg az ingatlan értékének jelentős részét fedezi;
    • ha a főadós jövedelme bizonytalan (vállalkozó rövid múltal, projektalapú munka, gyakori munkahelyváltás);
    • ha neked közben saját lakásvásárlási vagy más hitelcélod is van néhány éven belül;
    • ha a családi vagy baráti viszony instabil, és reális esély van konfliktusra, kapcsolatszakadásra a futamidő alatt.

    Ezekben az esetekben különösen fontos, hogy papíron is rendezzétek egymás között, ki mennyit fizet, mi történik nemfizetés esetén, és hogyan rendezitek, ha valaki ki akar szállni a hitelből. A bank szemében mindketten ugyanannyira feleltek, ezért a belső megállapodás inkább egymás közötti viták rendezésére alkalmas, nem pedig a bankkal szembeni kötelezettség csökkentésére.

    A lényeget röviden úgy lehet megfogni, hogy az adóstárs nem „udvariassági aláíró”, hanem teljes értékű adós. A szerepe pénzügyileg sok esetben hasznos: nélküle lehet, hogy egyáltalán nem kapna hitelt a család, vagy csak sokkal rosszabb feltételekkel. Ugyanakkor minden forint, amit adóstársként vállalsz, a saját jövőbeli mozgásteredet, hitelképességedet és vagyonodat is terheli. Mielőtt bárkinek adóstársa lennél, érdemes úgy végiggondolni a döntést, mintha a teljes hitelt egyedül vennéd a nyakadba, mert a bank szemében pontosan ez történik.

  • Minimálbér: Hivatalos bejelentés az összegről

    Minimálbér: Hivatalos bejelentés az összegről

    2025-ben új szintre lépett a minimálbér: a bruttó összeg és a hozzá tartozó nettó bér is érezhetően emelkedett, ami hatással van a mindennapi megélhetésre, a hitelképességre, a vállalkozások bérköltségeire és számos állami juttatásra is. A minimálbér 2025 nettó összege nem csak egy szám a bérpapíron, hanem kiindulópont szinte minden pénzügyi döntésedhez, ha a jövedelmed ehhez a szinthez kötődik.

    Érdemes ezért végigvenni, pontosan mennyi a nettó minimálbér 2025-ben, hogyan épül fel a bruttó bérből, milyen járulékokat és adókat vonnak le, és mit jelent ez neked munkavállalóként vagy munkáltatóként.

    Minimálbér nettó és bruttó összege pénzügyi szemmel

    2025. január 1-jétől a teljes munkaidőben dolgozó munkavállaló kötelező legkisebb havi bruttó bére, vagyis a minimálbér 290 800 forint. Ez az az összeg, amelyre a munkaszerződésed legtöbbször hivatkozik, és amely után a járulékokat és adókat számolják.

    A bruttó minimálbérhez tartozó nettó bér, adókedvezmények nélkül, 2025-ben 193 382 forint. Ez az az összeg, amely ténylegesen megérkezik a bankszámládra, ha nem veszel igénybe semmilyen személyi vagy családi adókedvezményt.

    A szakmunkás vagy szakképzettséget igénylő munkakörökben dolgozók esetében a garantált bérminimum bruttó összege 2025-ben 348 800 forint, amelynek nettója 231 952 forint kedvezmények nélkül.

    Röviden a fő számok:

    • minimálbér 2025-ben: bruttó 290 800 Ft, nettó 193 382 Ft
    • garantált bérminimum 2025-ben: bruttó 348 800 Ft, nettó 231 952 Ft

    Részmunkaidő esetén a minimálbér arányosan csökken. Például 6 órás munkavégzésnél a bruttó minimálbér körülbelül 218 100 forint, 4 órás munkavégzésnél pedig 145 400 forint. A nettó bér ugyanilyen arányban lesz kevesebb, hiszen a levonásokat mindig a bruttó bér százalékában számolják.

    Pénzügyi szempontból a minimálbér 2025 nettó összege:

    • meghatározza, mekkora összeggel tudsz havonta gazdálkodni
    • befolyásolja, hogy jogosult vagy-e egyes banki termékekre (például ingyenes bankszámlára vagy hitelre)
    • kiindulópont számos állami juttatás, illetve adókedvezmény számításánál

    Adók és járulékok a minimálbér mögött: hogyan lesz a bruttóból nettó?

    Ahhoz, hogy megértsd a minimálbér 2025 nettó összegét, érdemes végignézni, milyen terhek rakódnak a bruttó bérre. 2025-ben a munkavállalót terhelő legfontosabb levonások a következők:

    • 15 százalék személyi jövedelemadó (szja)
    • 18,5 százalék társadalombiztosítási járulék (tb járulék)

    Ez a kettő együtt a bruttó bér 33,5 százalékát jelenti, kedvezmények nélkül. Minimálbéren dolgozva a számítás a következőképpen alakul:

    • bruttó bér: 290 800 Ft
    • szja (15%): 43 620 Ft
    • tb járulék (18,5%): 53 798 Ft

    A nettó bér:

    290 800 – 43 620 – 53 798 = 193 382 Ft

    A garantált bérminimum esetében ugyanezek a százalékok érvényesek, csak magasabb bruttó bázisról indulnak, így a levonások és a nettó összeg is nagyobb.

    Fontos, hogy a 193 382 forintos minimálbér 2025 nettó összeg csak akkor igaz, ha:

    • nincs családi adókedvezményed
    • nem veszel igénybe személyi kedvezményt (például tartós betegség után járót)
    • nem vonnak egyéb speciális levonásokat (pl. letiltás, végrehajtás)

    Ha például két vagy több gyermek után családi adókedvezményt igényelsz, a nettó minimálbér érdemben magasabb lehet, hiszen csökken a fizetendő szja. A kedvezmények mindig az adóalapra vagy a fizetendő adóra hatnak, ezért minimálbér mellett is komoly különbséget hozhatnak.

    Mit jelent a minimálbér nettó összege a mindennapi pénzügyeidben?

    A minimálbér 2025 nettó összege, a 193 382 forint gyakorlatban azt mutatja meg, hogy mekkora havi fix pénzre számíthatsz, ha minimálbéren dolgozol, és nincsenek kedvezményeid. Ez az összeg lesz az alapja a költségvetésednek: ebből fizeted a lakhatást, a rezsit, az élelmiszert, a közlekedést és minden egyéb kiadásodat.

    Banki oldalról a nettó minimálbér egyfajta minimum belépő is: több banknál ez az a szint, amit elvárnak például ingyenes vagy kedvezményes bankszámlához, vagy legalább egy minimális jóváírási feltételként. Ha a nettó jövedelmed eléri vagy meghaladja a minimálbér összegét, könnyebben teljesíted ezeket a feltételeket.

    Hiteloldalon a minimálbér 2025 nettó összege az úgynevezett jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) miatt fontos. A JTM szabály szerint legalább 10 éves kamatperiódusú hiteleknél a nettó jövedelmed legfeljebb 50 százaléka fordítható törlesztésre. Minimálbér esetén ez azt jelenti, hogy elvileg nagyjából 96-97 ezer forint lehet a maximális törlesztőrészleted, de a bank ennél óvatosabb is lehet, és a gyakorlatban kevesebb hitelt ad.

    A minimálbér emelkedése számos állami ellátás összegét is növeli. Vannak olyan támogatások, amelyek:

    • a minimálbér bizonyos százalékához vannak kötve
    • vagy a minimálbér többszöröséhez viszonyítják az igénylés felső jövedelemhatárát

    Így a minimálbér 2025 nettó és bruttó emelése hatással lehet többek között a táppénz, a gyermekgondozási díj (GYED), a gyod és egyéb juttatások összegére is.

    Végül ne felejtsd el, hogy a nettó minimálbér a megtakarításokra is hat. Ha minimálbérből élsz, különösen fontos a tudatos tervezés: érdemes előre végiggondolni, mekkora részét tudod félretenni vésztartalékra vagy hosszabb távú célokra, például lakásra, autóra vagy nyugdíj-kiegészítésre.

    Vállalkozások, járulékok és bérköltség: mit jelent a minimálbér nettó szintje a munkaadóknak?

    Munkáltatói oldalon a minimálbér nem a nettó, hanem a bruttó összeg és az arra rakódó járulékok oldaláról fontos. A munkáltatót terhelő egyik fő teher a szociális hozzájárulási adó (szocho), amelynek mértéke 2025-ben 13 százalék. Emellett további járulékok és hozzájárulások is terhelhetik a foglalkoztatást a konkrét foglalkoztatási formától függően.

    A 2025-ös bérmegállapodás egyik kulcseleme, hogy a minimálbér-emeléshez kapcsolódóan a kormány szocho-kedvezményt biztosít a munkaadóknak: bizonyos feltételek mellett a minimálbéres dolgozók után nem az aktuális, hanem az előző évi minimálbérhez kapcsolódó szochót kell fizetni. Ez átmenetileg csökkenti a bérköltségek növekedését, és segíti a vállalkozásokat abban, hogy ne rögtön leépítéssel vagy áremeléssel reagáljanak a fizetések emelkedésére.

    Gazdasági szempontból a minimálbér 2025 nettó és bruttó szintje több irányból is hat:

    • növeli a legkisebb bérek vásárlóerejét, ami keresletet generál a gazdaságban
    • ugyanakkor növeli a vállalkozások munkaerőköltségét
    • megemeli számos, minimálbérhez kötött határérték (például egyes kedvezmények, ellátások plafonja vagy igénylésének feltételei) szintjét

    A hároméves bérmegállapodás szerint a minimálbér 2025 után is tovább emelkedik: 2026-ban 11 százalékkal 322 800 forintra, 2027-ben pedig további emelés várható. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozásoknak nem csak az idei, hanem a következő évek bérköltségeivel is előre kell tervezniük.

    Hitelképesség, JTM és a minimálbér nettó szintje

    A minimálbér 2025 nettó összege közvetlenül meghatározza, hogy milyen hiteltermékek érhetők el egy minimálbéres munkavállaló számára. A bankok döntően a nettó jövedelmet vizsgálják, amikor elbírálják, hogy:

    • adhassanak-e hitelt
    • mekkora futamidővel
    • milyen törlesztőrészletet engedhetnek meg

    A JTM szabály szerint legalább 10 éves kamatperiódusú hitel esetén a nettó jövedelmed legfeljebb 50 százalékát fordíthatod törlesztésre. Nettó 193 382 forint minimálbér mellett ez elméletben nagyjából 96-97 ezer forintos maximális törlesztőt jelent. A gyakorlatban azonban:

    • a bank figyelembe veszi a meglévő kiadásaidat
    • számol a létminimumoddal (havi minimális megélhetési szinttel)
    • óvatosan kalkulál a háztartás terhelhetőségével

    Ezért minimálbéres fizetés mellett jellemzően kisebb hitelösszeg érhető el, rövidebb futamidővel, és a bank sokkal jobban figyeli, hogy nem ütközik-e a törlesztés a mindennapi megélhetéseddel.

    Családi adókedvezmény esetén a nettó jövedelmed magasabb, így elvileg nő a JTM által engedett maximális törlesztés és a felvehető hitelösszeg is. Ugyanakkor a bank ilyenkor is óvatos: a gyerekek számát és a háztartás kiadásait is figyelembe veszi, nem csak a papíron látható nettó bért.

    A minimálbér 2025 nettó összege, a 193 382 forint egyszerre jelenti a legkisebb garantált havi jövedelmet teljes munkaidős foglalkoztatás esetén, és egyben egy sor pénzügyi szabály, limit és jogosultság alapját is. Meghatározza, mekkora összeg érkezik a számládra, milyen banki termékekhez férsz hozzá, mennyi hitelt kaphatsz, milyen állami ellátások összegére számíthatsz, és mekkora bérköltséggel kell számolnia a munkáltatódnak.

    Munkavállalóként érdemes tisztában lenned azzal, hogy a bruttó és nettó bér hogyan épül fel, milyen adók és járulékok csökkentik a bérpapíron szereplő összeget, és hogyan tudsz kedvezményekkel (például családi adókedvezménnyel vagy személyi kedvezménnyel) javítani a nettó pozíciód. Munkaadóként pedig elengedhetetlen, hogy a minimálbér 2025 nettó és bruttó szintjét nem csak költségként lásd, hanem úgy is, mint a munkaerőpiaci versenyképesség és a vállalkozás hosszú távú fenntarthatóságának egyik kulcstényezőjét.

  • A lakáseladás költségei

    A lakáseladás költségei

    Amikor eldöntöd, hogy eladod a lakásodat vagy házadat, a legtöbb figyelmet természetesen a vételár kapja. Pénzügyi szempontból viszont legalább ennyire fontos kérdés, hogy az ingatlan eladás költségei mit jelentenek a gyakorlatban: mennyit visznek el a különböző díjak, illetékek, adók, és végül mekkora összeg érkezik meg ténylegesen a számládra.

    Az eladáshoz kapcsolódó kiadások egy része nyilvánvaló (például az ügyvédi díj), más tételek azonban könnyen elsikkadnak a tervezés során. Ha ezeket nem veszed számításba, az ronthatja az alkupozíciódat, később szűkítheti a mozgástered egy újabb ingatlan vásárlásánál, vagy akár likviditási feszültséget okozhat, amikor az adófizetés határideje eljön.

    Érdemes ezért végigvenni, hogy 2025-ben milyen fő költségcsoportokkal kell számolnia egy eladónak, milyen nagyságrendben, és ezeknek mi a jelentősége pénzügyi, üzleti és gazdasági szempontból.

    Ingatlan eladás költségei az előkészítés és értékesítés szakaszában

    Az első költségek már jóval az adásvételi szerződés aláírása előtt megjelennek. Ezek célja, hogy az ingatlan eladható, jogilag rendezett és piacképes állapotba kerüljön.

    Értékbecslés és piaci ár meghatározása

    Egy független értékbecslő vagy ingatlanos szakértő bevonása költséget jelent, viszont pénzügyi értelemben befektetés az optimális eladási ár meghatározásába. Az értékbecslés segít:

    • reális piaci árat belőni, amivel elkerülhető, hogy alulárazz vagy hónapokig beragadj a piacon,
    • megérteni, milyen tényezők növelik vagy csökkentik a lakásod értékét (állapot, elhelyezkedés, jogi teher, energetikai besorolás).

    Ha túlárazol, a hosszabb értékesítési idő miatt akár több hónapnyi rezsit, közös költséget fizetsz feleslegesen, ami szintén gazdasági veszteség. Ha alulárazzol, az azonnali készpénzhez jutás ellenére hosszú távon jelentős vagyonvesztéshez vezethet.

    Hirdetési költségek és marketing

    Az ingatlan eladás költségei közé tartozik az online hirdetési díj, kiemelések, profibb fotók, esetleg videós bemutató vagy home staging.

    Ezek üzleti logikája egyszerű: minél jobb minőségben jelenik meg a lakás a piacon, annál nagyobb az érdeklődők köre, ami erősíti az alkupozíciódat. Egy jó fotózás vagy kiemelt hirdetés ára tipikusan töredéke annak, amennyivel magasabb eladási árat el lehet érni egy komolyabb vevőkör bevonzásával.

    Tulajdoni lap lekérése és földhivatali adatok ellenőrzése

    A friss tulajdoni lap lekérése kötelezően ajánlott lépés, hiszen ebből derül ki, hogy az ingatlanon van-e jelzálog, végrehajtás, haszonélvezeti jog vagy bármilyen más teher. A tulajdoni lap díjköteles, 2024-től elektronikusan hiteles formában kérhető le, fix díj ellenében, míg ügyfélkapun keresztül évente korlátozott számban ingyenes nem hiteles másolat is elérhető magánszemélyeknek.

    Pénzügyi szempontból a tulajdoni lap nem csak egy igazolás: a rajta szereplő terhek rendezése sokszor további költségeket generál (jelzálog törlése, tartozások rendezése), ezért már az eladási folyamat elején tisztán kell látni ezeket.

    Energetikai tanúsítvány díja

    Az ingatlan eladásához az eladónak kötelező energetikai tanúsítványt készíttetnie, amely igazolja a lakás energetikai besorolását. 2024-től már minden eladásnál új tanúsítványra van szükség, és a tanúsítvány érvényessége 5 évre rövidült. A tanúsítvány díja jellemzően 25-50 ezer forint között mozog az ingatlan méretétől és típusától függően.

    Gazdasági értelemben ez nem csak adminisztratív kötelezettség: a jobb energetikai besorolású lakások versenyelőnyben vannak, különösen magas energiaárak idején. Ha egy kisebb felújítással javítani tudsz az energetikai besoroláson, az az eladási árban és az értékesítési időben is pozitívan jelenhet meg.

    Kisebb felújítások, karbantartás, takarítás

    Sokan rutinból vállalnak be festést, kisebb javításokat, takarítást vagy rendezetlen tárolók kiürítését eladás előtt. Ezek a tételek első ránézésre költséget jelentenek, de üzleti megközelítésben „befektetett marketing” jellegű kiadások: a rendezett, esztétikus, jól fotózható ingatlanért jellemzően magasabb árat hajlandó fizetni a vevő, és kevesebbet alkuszik.

    Ingatlan eladás költségei jogi, hatósági és finanszírozási oldalon

    Az adásvételi szerződés megkötése, a földhivatali ügyintézés és a finanszírozáshoz kapcsolódó terhek adják az ingatlan eladás költségei közül az egyik legfontosabb csoportot.

    Ügyvédi díj

    Magyarországon az ingatlan adásvételhez ügyvédi ellenjegyzés kötelező. A szerződés elkészítése, módosítása, egyeztetés a felekkel és a földhivatal felé történő benyújtás mind az ügyvéd munkadíjának része. Az ügyvédi díjat piaci alapú megállapodás rögzíti, gyakori, hogy az eladási ár bizonyos százaléka (például 0,5-1,5 százalék) vagy egy ettől független, fix összeg kerül a szerződésbe.

    Pénzügyi szempontból az ügyvédi díj egyszerre költség és kockázatkezelési eszköz. Egy pontosan megfogalmazott, jól strukturált szerződés csökkenti az utólagos jogviták, kötbérigények, meghiúsult szerződések kockázatát. Ezek egyetlen per, polgári jogi vita vagy meghiúsult eladás esetén nagyságrendekkel nagyobb pénzügyi veszteséget jelentenének, mint az ügyvédi díj.

    Földhivatali eljárási díj

    Az adásvételi szerződés benyújtásakor a földhivatali eljárásért is díjat kell fizetni, amelyet jellemzően az ügyvéd továbbít. Az összeg jogszabályban rögzített, tízezres nagyságrendű tétel.

    Ez a díj a tulajdonjog átruházásának jogi feltétele: nélküle a vevő nem kerül be a tulajdoni lapra, vagyis az adásvétel jogilag nem zárul le. Pénzügyileg azért lényeges, mert amíg a tulajdonjog bejegyzése folyamatban van, addig a felek tipikusan óvatosabban rendelkeznek az ingatlant érintő további tranzakciókról (például további jelzálogjogok bejegyzéséről).

    Ingatlanközvetítői jutalék

    Ha ingatlanközvetítőt bízol meg, a szerződésben meghatározott jutalékot kell fizetned. Ennek mértéke a gyakorlatban sokszor 2-5 százalék körül mozog, általában áfával növelve, és az eladási árra vetítve számolják.

    Üzleti oldalról ez klasszikus költség-haszon kérdés. A jutalékért cserébe az ingatlanos:

    • leveszi a válladról a hirdetés, érdeklődők kezelése, mutatások, alkudozás jelentős részét,
    • gyakran jobb tárgyalási pozíciót ér el, mint amit egyedül tudnál elérni,
    • segít kiszűrni a fizetésképtelen vevőket.

    Ha a közvetítő magasabb vételárat vagy gyorsabb eladást ér el, mint amit saját erőből el tudtál volna érni, a jutalék pénzügyi értelemben akár megtérülő befektetés is lehet. Ha viszont gyenge a szolgáltatás, a jutalék tiszta veszteségként jelenik meg, ezért szerződéskötés előtt fontos üzleti döntés, hogy kivel, milyen feltételekkel dolgozol.

    Hitel- és jelzáloghoz kapcsolódó költségek

    Sok ingatlant fennálló lakáshitel vagy más jelzálogjog terhel. Ilyenkor az ingatlan eladás költségei közé bekerülnek a banki díjak is:

    • jelzálogjog törlésének költsége,
    • végtörlesztési díj vagy előtörlesztési díj,
    • esetleg egyéb adminisztrációs költségek.

    Ezeket jellemzően a hitelszerződés tartalmazza százalékos vagy fix formában. Pénzügyi szempontból különösen fontos, hogy a fennálló tartozás összegét és az eladás után fizetendő banki díjakat pontosan ismerd, mert ezek közvetlenül befolyásolják, mennyi pénz marad a zsebedben az ingatlan eladása után.

    Ha az eladásból származó bevételt egy új lakásba forgatod, akkor a banki kifutásnak és a törlésnek az időzítése is kritikus: likviditási problémát okozhat, ha átmenetileg két hitel vagy két ingatlan fenntartási költségei futnak párhuzamosan.

    Adózás szempontjából

    Az egyik legjelentősebb tétel az ingatlan eladás költségei között az esetleges személyi jövedelemadó (szja). Magyarországon az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem után 15 százalékos szja-fizetési kötelezettség merülhet fel, de nem minden esetben, és az adóalap is csökkenthető.

    Mikor keletkezik adófizetési kötelezettség?

    A legfontosabb szempont az, hogy mikor szerezted az ingatlant, és mennyiért vetted annak idején. A szabályozás lényege:

    • ha az ingatlant legalább öt éve szerezted, az eladásból származó jövedelem általában adómentes,
    • ha öt éven belül adod el, akkor az eladási ár és a szerzési érték különbsége (a levonható költségekkel csökkentve) adóalapot képez, amely után 15 százalék szja-t kell fizetni, de az adóalap az évek múlásával fokozatosan csökken.

    Pénzügyi szempontból ez azt jelenti, hogy az eladást érdemes az időzítés, a szerzési dátum és a várható adóterhelés figyelembevételével megtervezni. Előfordulhat, hogy néhány hónap várakozás a naptári éves szabályok miatt több százezer forintos adómegtakarítást eredményez.

    Mi számít szerzési értéknek és levonható költségnek?

    Az adóalap kiszámításakor a bevételből (eladási ár) levonható:

    • az ingatlan megszerzésének igazolt költsége (vételár, illeték),
    • az eladáshoz kapcsolódó igazolt költségek (például értékbecslés, hirdetés, ügyvédi díj, energetikai tanúsítvány),
    • igazolt, számlával alátámasztott beruházások, felújítások.

    Üzleti nézőpontból ez lényeges ösztönző: a rendezett, számlákkal dokumentált felújítás, korszerűsítés nemcsak a piaci árat növeli, hanem csökkentheti az adóalapot is. Ha minden jelentős munkát „zsebbe” fizetsz, a rövid távú nyereség hosszú távon adóteher formájában visszaüthet.

    Konkrét példa a pénzügyi hatásra

    Képzeld el, hogy öt éven belül eladsz egy lakást 60 millió forintért, amelyet korábban 45 millió forintért vettél, és az eladáshoz, illetve felújításokhoz igazoltan összesen 3 millió forint költséget tudsz elszámolni. Ebben az esetben a jövedelem nagyjából 12 millió forint, ennek 15 százaléka 1,8 millió forint adó.

    Ha a felújításokat, energetikai korszerűsítést, értéknövelő beruházásokat számlával tudod igazolni, és ezek összege például 5 millió forinttal magasabb, akkor az adóalap csökken, és akár több százezer forinttal kevesebb szja-t kell megfizetni. Pénzügyileg ez az a pont, ahol a „papíron” történő rendezett működés egyértelműen megtérül.

    Az adófizetés időzítése és likviditási hatása

    Az ingatlan eladásából származó jövedelmet abban az évben kell bevallani, amikor az adásvételi szerződést a földhivatalhoz benyújtják, az szja-t pedig a következő év szja-bevallási határidejéig kell megfizetni.

    Ez azt jelenti, hogy a vételár beérkezése és az adó megfizetésének határideje között akár hosszabb idő is eltelhet. Gazdasági értelemben ez likviditási kérdés: ha időközben teljes egészében elköltöd a befolyt vételárat (például másik ingatlan megvásárlására), az adófizetés időpontjában külső finanszírozásra vagy kényszerű vagyonértékesítésre szorulhatsz. Emiatt a befolyt összeg egy részét célszerű külön kezelni, és tudatosan félretenni a későbbi adóteherre.

    Hogyan érdemes megtervezni az ingatlan eladás teljes költségvetését?

    Az ingatlan eladás költségei sok, látszólag különálló tételből állnak össze. Pénzügyi és üzleti szempontból a kulcskérdés, hogy a teljes folyamat végén mennyi „nettó eladási ár” marad ténylegesen a rendelkezésedre.

    Nettó eladási ár fogalma

    Érdemes tudatosan elkülöníteni:

    • bruttó eladási ár: amennyi a szerződésben szerepel,
    • direkt költségek: ügyvédi díj, földhivatali díj, energetikai tanúsítvány, hirdetések, értékbecslés, ingatlanközvetítői jutalék,
    • finanszírozási költségek: fennálló hitel tőketartozása, végtörlesztési díj, jelzálog törlési költségek,
    • adóteher: várható szja, ha releváns.

    A nettó eladási ár az a pénzösszeg, amely mindezek levonása után ténylegesen nálad marad. Ez az, amire hosszú távú pénzügyi döntéseket lehet építeni – például új ingatlan vásárlása, megtakarítások növelése, hitelkiváltás.

    Költségtervezés lépései pénzügyi szemlélettel

    Az átláthatóság érdekében sokat segít, ha egy táblázatban vagy akár papíron végigveszed az összes lehetséges költségelemet, és melléjük becsült vagy konkrét összegeket írsz. Ez a fajta tervezés:

    • rávilágít, ha az ingatlan eladás költségei a vártnál nagyobb mértékben csökkentik a várható bevételt,
    • segít eldönteni, milyen áron érdemes mínimumnak tekinteni az alkuban,
    • megmutatja, hogy egy nagyobb felújítás vagy energetikai korszerűsítés milyen hosszú távú pénzügyi hatással járna,
    • támogatja a döntést, hogy szükséged van-e ingatlanközvetítőre, vagy érdemesebb saját magad értékesíteni.

    Összefüggések a lakáspiaccal és a gazdasági környezettel

    Az ingatlan eladás költségei nem függetlenek a tágabb gazdasági környezettől. Magas kamatkörnyezetben például a vevők hitelfelvételi lehetőségei szűkülnek, ami az eladási árakra és az értékesítési időre is hatással van. Ilyenkor a gyorsabb eladás érdekében adott árengedmény, a jobb minőségű hirdetésbe vagy felújításba fektetett pénz, illetve az energetikai tanúsítványban megjelenő kedvező besorolás mind olyan tényezők, amelyek közvetlenül befolyásolják az üzleti eredményedet.

    Stabilabb vagy élénkülő piaci környezetben a jól előkészített, jogilag rendezett és energetikailag kedvező ingatlan jobb alkupozíciót teremt, és a költségek jelentős része így közvetve magasabb végső bevételt, vagyis nagyobb vagyonértéket jelenthet.

    Végül az ingatlan eladás költségei akkor kezelhetők igazán tudatosan, ha nem csak egyszeri kiadásként tekintesz rájuk, hanem egy pénzügyi projekt részének: egy olyan tranzakciónak, amelyben a bevételek, költségek, kockázatok és adóterhek együtt határozzák meg, hogy az eladás a saját hosszú távú pénzügyi stratégiád szempontjából mennyire sikeres.

  • Automatikus napi átutalási limit a bankszámláknál

    Automatikus napi átutalási limit a bankszámláknál

    Az elmúlt években a mindennapi pénzügyeid nagy része átköltözött az internetbankba és a mobilbanki alkalmazásba. Pár érintéssel el tudsz utalni több százezer forintot is, ami kényelmes, de komoly biztonsági kockázatot is jelent. Ezt a kockázatot hivatott csökkenteni az úgynevezett átutalási limit, vagy más néven napi átutalási korlát az OTP-nél is.

    Az átutalási limit OTP esetében ma már nem csak egy technikai részlet, hanem tudatosan használt biztonsági és pénzügyi eszköz. Ha megérted, hogyan működik, mit korlátoz pontosan, és hogyan tudod a saját élethelyzetedre szabni, akkor egyszerre tudsz biztonságosabban és rugalmasabban bankolni.

    Átutalási limit OTP jelentése és pénzügyi háttere

    Az átutalási limit a bankszámládhoz kapcsolódó biztonsági korlát, amely meghatározza, hogy egy naptári napon belül legfeljebb mekkora összegű átutalást indíthatsz az online csatornákon keresztül. Ez a limit nem az egyenlegedet korlátozza, és nem a bankszámlád „maximális méretét” jelenti, hanem egy napi plafont arra, hogy mennyi pénz hagyhatja a számládat átutalás formájában.

    Fontos különbséget tenni:

    • a számlaegyenleged között (mennyi pénzed van ténylegesen a számlán),
    • az egy tranzakcióra vonatkozó limit között (maximum mennyit utalhatsz el egyetlen megbízással),
    • és a napi átutalási limit között (összesen mennyi pénz hagyhatja a számlád aznap átutalásként).

    Pénzügyi szempontból a napi átutalási limit egy műveleti értékhatár: a bank ezzel korlátozza azt a kárt, ami egy sikeres csalás vagy jogosulatlan belépés esetén érhetne. Ha valaki illetéktelenül hozzáfér az internetbankodhoz vagy a mobilbankodhoz, a napi limit miatt nem tudja korlátlanul lenullázni a számládat.

    Üzleti szempontból a banknak is érdeke, hogy a csalási károk mértékét minimalizálja, mert a pénzintézeteknek jogszabályi kötelezettsége is van arra, hogy megfelelő szintű biztonságot biztosítsanak az ügyfelek számára. A napi átutalási limit ezért egy olyan kompromisszum, amely egyensúlyt teremt a kényelem (gyors, online utalás) és a biztonság között.

    Gazdasági szempontból az átutalási limit azt is befolyásolja, hogyan tudsz nagyobb értékű tranzakciókat, például lakásvásárlást, autóvételt vagy nagyobb családi kiadásokat rendezni. Ha nagy összeget utalsz, előre meg kell tervezned a limit módosítását, különben az ügylet elakadhat, és csúszhatnak a határidők, foglalók, szerződéses kötelezettségek.

    Átutalási limit OTP bevezetése és a napi 1 millió forintos korlát szabályai

    Az OTP Bank 2024. május 8-tól automatikusan napi 1 millió forintos átutalási limitet állított be minden olyan lakossági ügyfélnek, aki az új OTP InternetBankot vagy az OTP MobilBankot használja.

    Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy:

    • egy naptári napon belül összesen legfeljebb 1 millió forintnyi átutalást indíthatsz az internetbankból és a mobilbankból együtt,
    • a korlát a nap folyamán indított összes releváns átutalási megbízás összegére vonatkozik, nem csak egyetlen tranzakcióra,
    • ha például délelőtt 700 000 forintot utalsz, délután már csak 300 000 forintig tudsz újabb átutalást indítani, hacsak nem módosítod a limitet.

    Fontos, hogy az OTP által kommunikált szabályok szerint a napi átutalási limit nem érinti a saját számlák közötti pénzmozgásokat. Vagyis ha ugyanazon a néven futó, ugyanazon bankon belüli számláid között mozgatsz pénzt (például folyószámláról megtakarítási számlára), ezek a tranzakciók jellemzően nem számítanak bele a napi átutalási limitbe. A korlát elsősorban azokra a megbízásokra vonatkozik, amelyeknél a pénz a számládról más számlára – különösen másik banknál vezetett számlára – távozik.

    Érdemes külön választani a lakossági és a vállalkozói számlákat. A napi 1 millió forintos automatikus limit kifejezetten a lakossági internet- és mobilbankot használó ügyfelekre vonatkozik. Vállalkozói számlák esetében eltérő limitek és beállítási lehetőségek lehetnek, amelyek a cég forgalmához és működéséhez igazodnak.

    A napi átutalási limit az online csatornákhoz kapcsolódó funkció. Ha bankfiókban, papír alapú megbízással vagy speciális, nagy összegű tranzakcióval dolgozol, más eljárás és ellenőrzés vonatkozhat rád (személyazonosítás, plusz jóváhagyás), így ott a napi online limit nem feltétlenül az irányadó szabály.

    Átutalási limit OTP beállítása és módosítása mobilbankban és fiókban

    Az OTP úgy alakította ki a napi átutalási limit rendszerét, hogy azt alapvetően te magad tudd kezelni az OTP MobilBank alkalmazásban. A bank biztonsági útmutatói szerint a napi átutalási limit módosítása, kikapcsolása vagy ideiglenes felfüggesztése a mobilalkalmazásban lehetséges, mégpedig egy dedikált menüponton keresztül.

    A folyamatot tipikusan így érdemes elképzelni:

    1. Belépsz az OTP MobilBankba a megszokott azonosítási módon.
    2. A Továbbiak vagy Beállítások menüpontot választod.
    3. Ott megkeresed a Napi átutalási limit menüpontot.
    4. A megjelenő felületen beállíthatod az új limitösszeget, ideiglenesen felfüggesztheted a korlátot, vagy akár visszakapcsolhatod az eredeti értéket.

    A bank külön is felhívja a figyelmet arra, hogy a módosítás biztonsági okokból csak akkor érhető el, ha az eszközregisztráció aktiválva van. Ez azt jelenti, hogy a mobiltelefonod a bank szemében egy megbízható, regisztrált eszköz, ami további védelmi réteget jelent.

    Az ideiglenes felfüggesztésnél fontos részlet, hogy az így megemelt vagy időlegesen korlátlan átutalási limit csak a nap végéig él. A következő nap 00:00 órakor automatikusan visszaáll az eredeti, általad korábban beállított értékre. Ez pénzügyi szempontból nagyon hasznos: ha például lakásvásárlás miatt egyetlen napon kell nagy összeget utalnod, nem kell hosszú távra megemelned a limitet, elég csak az adott napra.

    Ha nem használod az OTP MobilBankot, a napi átutalási limit módosítása bankfiókban kérhető. Ilyenkor személyesen kell megjelenned, azonosítanod magad, és a banki ügyintézőn keresztül kérheted a limit emelését vagy csökkentését. Ez kényelmetlenebb, viszont biztonsági szempontból erősebb kontrollt biztosít.

    Pénzügyi, üzleti megfontolás szempontjából a limit beállításánál három szempontot érdemes mérlegelned:

    • milyen gyakran és mekkora összegeket utalsz átlagosan,
    • vannak-e rendszeres nagyobb utalások (például bérleti díj, hitelek, vállalkozói kifizetések),
    • mekkora kockázatot vállalsz, ha egy csalás esetén a napi limit teljes összegét elveszítenéd.

    Egy átlagos lakossági ügyfélnél sokszor bőven elegendő az 1 millió forintos napi korlát. Ha viszont rendszeresen kezelsz többmilliós összegeket (például befektetéseknél vagy nagyobb üzleti tranzakcióknál), megfontolandó a magasabb limit, de ezzel párhuzamosan más biztonsági lépéseket is érdemes bevezetni.

    Biztonsági kockázatok és gyakorlati tippek az átutalási limit OTP beállításához

    A napi átutalási limitet sokan bosszantó korlátozásnak érzik, pedig alapvetően a te érdekedet szolgálja. A Nemzeti Kibervédelmi Intézet kifejezetten arra hívja fel a figyelmet, hogy a bankszámlákhoz kapcsolódó napi átutalási limit, azaz a műveleti értékhatár tudatos beállítása hatékony eszköz a csalási károk csökkentésére.

    A leggyakoribb kockázatok, amelyek ellen a napi átutalási limit véd:

    • adathalász támadások, amikor hamis e-mail, SMS vagy weboldal segítségével próbálják megszerezni a belépési adataidat,
    • távoli asztalos csalások, amikor egy „ügyintéző” arra kér, hogy engedd be a gépedre, és közben ő indít átutalásokat,
    • megtévesztő telefonhívások, ahol sürgős utalást kérnek, például „rendőrség”, „banki biztonsági osztály” nevében.

    Ha a napi átutalási limitet tudatosan alacsonyabb szinten tartod, azzal csökkented a maximális kárt, ami egy sikeres csalás esetén egy nap alatt keletkezhet. Ezzel együtt viszont ügyelned kell arra, hogy a mindennapi pénzügyeid ne akadjanak el.

    Néhány gyakorlati tipp, hogyan érdemes az átutalási limitet beállítanod:

    • Gondold végig a tipikus havi pénzmozgásaidat: mennyit utalsz átlagosan egy napon. Ha jellemzően százezres nagyságrendben mozogsz, akkor nincs szükség többmilliós napi limitre.
    • Nagyobb, ritka tranzakciók (lakásvásárlás, autóvétel, nagyobb családi kölcsön rendezése) előtt időben tervezd meg a limit ideiglenes megemelését, és csak az adott napra emeld magasra a korlátot.
    • Ha befektetéseket, megtakarításokat kezelsz, érdemes lehet külön bankszámlát fenntartani alacsonyabb átutalási limittel, és a napi költésekre egy másik, „munkaszámlát” használni, ahol a limit a mindennapi forgalomhoz igazodik.
    • Mindig figyelj arra, hogy a limit módosítását csak a hivatalos OTP MobilBank alkalmazásból végezd, és soha ne telepíts ismeretlen programot vagy „távoli elérés” szoftvert egy telefonos „ügyintéző” kérésére.

    Gazdasági szempontból a napi átutalási limit egyensúlyt teremt a likviditáskezelés és a kockázatkezelés között. Minél magasabb a limit, annál rugalmasabban tudsz nagy összegeket mozgatni, viszont annál nagyobb összeg van „kockára téve” egy hibás döntés vagy csalás esetén. Alacsonyabb limitnél kisebb a potenciális veszteség, viszont több szervezést igényelnek a nagyobb tranzakciók.

    Az OTP által biztosított lehetőség, hogy a limitet bármikor módosíthatod vagy ideiglenesen felfüggesztheted, üzleti logika szerint is fontos: a bank így egyszerre tudja növelni az ügyfélbiztonságot és fenntartani a versenyképes, rugalmas szolgáltatást.

    Az átutalási limit OTP rendszerének megértése ma már a tudatos bankolás része. A napi 1 millió forintos automatikus korlát nem akadály, hanem egy biztonsági védőháló, amit a saját pénzügyi szokásaidhoz igazíthatsz. Ha átgondolod, mekkora összegre van valóban szükséged a mindennapi utalásokhoz, és ehhez állítod be a limitet, akkor egyszerre leszel védettebb a csalásokkal szemben, és közben a nagyobb, ritka tranzakciókat is zökkenőmentesen tudod lebonyolítani a mobilbankon vagy az internetbankon keresztül.

  • Hiteligénylés katás vállalkozóként: Tippek és tanácsok

    Hiteligénylés katás vállalkozóként: Tippek és tanácsok

    A KATA adózás sok egyéni vállalkozónak jelent egyszerű és kiszámítható megoldást, de amikor hitelt szeretnél felvenni, hirtelen kiderül, hogy a bankok egészen máshogy nézik ugyanezt a jövedelmet. A „KATA hitel” kifejezés valójában nem egy külön banki terméket jelent, hanem minden olyan lakossági vagy akár vállalkozói hitelt, ahol a hitelképességet KATA szerinti jövedelem alapján vizsgálják.

    Ahhoz, hogy reálisan tudd, mire számíthatsz, fontos érteni, hogyan számolják a bankok a KATA jövedelmet, milyen dokumentumokat kérnek, milyen szabályok (például JTM) korlátozzák a felvehető hitel nagyságát, és milyen buktatókba lehet beleszaladni pénzügyi és üzleti szempontból.

    KATA hitel és a kisadózói jövedelem sajátosságai

    A KATA (kisadózó vállalkozók tételes adója) egy olyan adózási forma, ahol a vállalkozó jellemzően fix havi adót fizet, és ezen felül kevés adminisztrációval megoldható az adózás. Az új szabályok szerint KATA szerint csak főfoglalkozású egyéni vállalkozók adózhatnak, és döntően magánszemélyeknek számlázhatnak, a bevételi plafon pedig évi 18 millió forint.

    Pénzügyi szempontból a KATA legfontosabb sajátossága, hogy:

    • a havi adó jellemzően 50 000 forint (bizonyos esetekben magasabb összeg is lehet),
    • a KATA fizetésével teljesíted a társadalombiztosítási és személyi jövedelemadó kötelezettségeket,
    • a vállalkozásod összes közterhe egy fix havi tételbe „sűrűsödik”.

    Ez üzleti oldalról azért vonzó, mert előre pontosan tudod, mekkora az adóterhed, könnyebb a tervezés, a nyilvántartás pedig egyszerűbb, mint más adózási módoknál.

    A bank viszont máshogy gondolkozik. A „KATA hitel” esetében a hitelintézetnek meg kell becsülnie, mennyi valódi, rendszeres, hiteltörlesztésre fordítható jövedelmed van. Ehhez nem egyszerűen a számlaforgalmadat nézi, hanem a NAV által kiállított jövedelemigazolást, amely a KATA sajátos szabályai miatt mindig a bevételed csak egy részét mutatja meg.

    Fontos megérteni: a KATA adózási logikája „brutális egyszerűsítés” a NAV felé, de a bank kockázatkezelésében pont emiatt kell utólag óvatosan visszafejteni, mennyi jövedelmet lehet biztonsággal figyelembe venni.

    KATA hitel jövedelemigazolás, JTM mutató és hitelképesség

    Hogyan keletkezik a KATA jövedelem a NAV igazoláson?

    Kisadózóként a hiteligénylés egyik kulcsdokumentuma a NAV jövedelemigazolás. A lényeges szabály: a NAV a kiszámlázott éves KATA bevételed 60 százalékát tekinti jövedelemnek.

    Ez a gyakorlatban így néz ki:

    • ha egy adóévben 5 000 000 forint bevételt számlázol ki,
    • a NAV jövedelemigazoláson 3 000 000 forint fog szerepelni (az 5 millió 60 százaléka),
    • a bank ezt az éves összeget 12-vel osztja, így 250 000 forint lesz a számított havi jövedelmed.

    Pénzügyi szempontból ez azt jelenti, hogy hiába érzed úgy, hogy „valójában” többet keresel (például alacsony költségszint, nagy árrés mellett), a bankokat nem ez érdekli, hanem a szabványosított, NAV által igazolt jövedelmed. Ez egységes, összehasonlítható adatot ad minden KATA vállalkozóról, ami a hitelintézetek kockázatkezelése szempontjából kulcsfontosságú.

    Banki óvatosság: a jövedelem további szűrése

    Sok bank nem áll meg ott, hogy a NAV igazoláson szereplő összeget elosztja 12-vel. A gyakorlatban elterjedt, hogy a havi jövedelemnek csak egy részét veszik figyelembe, jellemzően 65-85 százalékot.

    Ez üzleti szempontból két okból logikus:

    1. A vállalkozás bevétele ingadozhat, ezért hagynak „párnát” a számokban.
    2. A KATA fix költsége (havi adó, iparűzési adó, kamarai hozzájárulás) mindenképpen terheli a cash-flowt, így ezt közvetve le kell vonni.

    Ha a fenti példánál maradunk, és a bank a 250 000 forintos KATA jövedelem 70 százalékát fogadja el, akkor a hitelbírálatnál már csak 175 000 forint számít. Ez a hitelösszeg szempontjából nagyon nagy különbség.

    JTM mutató: meddig terhelhető a KATA jövedelem?

    Lakossági hiteleknél kulcsszerepe van a JTM-nek (jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató). Ez megmondja, hogy a nettó, elismert jövedelmed legfeljebb hány százaléka mehet hiteltörlesztésre. A tipikus korlátok:

    • 500 000 forint alatti nettó jövedelemnél a törlesztők összesen legfeljebb a jövedelem 50 százalékát tehetik ki,
    • 500 000 forint felett ez a plafon akár 60 százalékig is felmehet, terméktől és futamidőtől függően.

    Maradjunk a 175 000 forintos elismert KATA jövedelemnél. Ha a JTM határ 50 százalék:

    • a maximálisan vállalható havi törlesztő 87 500 forint lenne,
    • ha már van más hiteled, hitelkereted, hitelkártyád, ezek törlesztőjét is beleszámítják.

    Üzleti és gazdasági szempontból a JTM korlát a rendszer stabilitását védi: a banknak és a szabályozónak nem érdeke, hogy a vállalkozó túlterhelje magát hitellel, mert egy jövedelmi visszaesés (például kevesebb megrendelés) gyorsan fizetési problémákhoz vezethet.

    KATA hitel igénylésének feltételei és a szükséges dokumentumok

    Általános személyi feltételek

    Akár KATA hitelről, akár bármely más lakossági kölcsönről beszélünk, vannak olyan alapvető feltételek, amelyeknek minden igénylőnek meg kell felelnie. Ilyenek például:

    • betöltött 18. életév és a hitel lejáratakor elfogadható életkorhatár (jellemzően 70-75 év körüli maximum),
    • magyarországi bejelentett lakcím,
    • igazolható, minimálbért elérő vagy azt meghaladó legális jövedelem,
    • rendezett adó- és közterhelszám, illetve a KHR negatív adóslista („BAR-lista”) mentessége.

    Pénzügyi szempontból ezek a feltételek a hitelezés „belépő szintjét” jelentik. Ha ezek közül bármelyik hiányzik (például szerepelsz a negatív KHR listán, vagy nincs lezárt vállalkozói éved), a bank számára a kockázat már a rajtnál túl magas.

    Speciális elvárások KATA hitel igénylésénél

    KATA vállalkozóként további, kifejezetten a vállalkozói státuszra és az adózási formára vonatkozó elvárásokkal is találkozol. A bankok jellemzően elvárják, hogy:

    • legalább egy, de sokszor inkább két lezárt KATA adóéved legyen,
    • a vállalkozás ne legyen passzív vagy szüneteltetett az igényléskor,
    • stabil, nem „ugráló” bevételt mutass a bankszámlakivonatokon,
    • az adóidat és járulékaidat időben befizesd (köztartozás-mentesség).

    Ez gazdasági oldalról azt az üzenetet hordozza, hogy a bank a vállalkozásod életképességét és fenntarthatóságát is vizsgálja, nem csak a jelenlegi bevétel nagyságát. Egy frissen indult KATA vállalkozás önmagában még nem biztos, hogy elég alap egy hosszú futamidejű hitelhez.

    Szükséges dokumentumok KATA hitelnél

    A KATA hitel igényléséhez tipikusan az alábbi dokumentumokat kérik be a bankok:

    • Személyazonosító és lakcím dokumentumok

    személyi igazolvány vagy útlevél, valamint lakcímkártya. Ezek igazolják a személyazonosságot és a magyarországi bejelentett lakcímet.

    • Vállalkozói státuszt igazoló iratok

    vállalkozói igazolvány, egyéni vállalkozói nyilvántartás kivonata vagy az önkormányzati jegyző igazolása. A banknak látnia kell, hogy a vállalkozás jogszerűen működik.

    • NAV jövedelemigazolás az utolsó lezárt adóévről

    ebben jelenik meg a KATA bevétel 60 százalékaként számított jövedelem. Ez a legfontosabb adat a hitelképesség megállapításához.

    • Köztartozás mentességről szóló igazolás

    a NAV állítja ki, és azt mutatja, hogy nincs elmaradásod adóban, járulékban. A bank számára ez a pénzügyi fegyelmezettség egyik fő mutatója.

    • Bankszámlakivonatok (jellemzően 3-6 hónapra visszamenőleg)

    a bank ezen látja, hogyan érkeznek a bevételek, mennyire egyenletes a forgalom, mekkora a vállalkozás valós pénzáramlása.

    • Telefon- vagy közüzemi számla befizetési igazolással

    ezzel a rendszeres fizetési fegyelmet és az elérhetőséget ellenőrzik.

    Pénzügyi és üzleti szempontból minden egyes dokumentum a nagy kirakós egy darabja: a banknak egy stabil, megbízható, fizetőképes vállalkozó képe kell, hogy kirajzolódjon a papírokból.

    KATA hitel tipikus buktatók, megoldások és alternatívák

    Rövid vállalkozói múlt és áttérés más adózási formára

    Gyakori probléma, hogy a vállalkozó nemrég indította a katát, vagy az adózási formák között váltott (például régi KATA után átalányadózásra állt át). Ilyenkor előfordul, hogy a bank csak akkor tekinti stabilnak a jövedelmet, ha legalább egy teljes naptári év lezárult az új rendszerben.

    Ez gazdasági szempontból azért lényeges, mert:

    • ha túl korán igényelsz hitelt, a hiányos múlt miatt elutasíthatnak, vagy csak alacsonyabb összeget kapsz,
    • ha átállsz más adózási módra, könnyen előfordulhat, hogy a korábbi, kedvezőbb KATA jövedelmet már nem fogadják el, és az új szabályok szerinti (akár kisebb) jövedelem lesz a mérvadó.

    Megoldásként sokszor az időzítés a kulcs: egy jól megválasztott hiteligénylési időponttal ki tudod használni az átmeneti időszakokat, amikor a bankok még a korábbi jövedelemszámítást is figyelembe veszik.

    Bevételi plafon és hitelösszeg kapcsolata

    Mivel a KATA bevételi plafonja évi 18 millió forint, a hitelképesség felső korlátja is beépül a rendszerbe. Hiába nő gyorsan a vállalkozásod, amíg katás maradsz, a NAV jövedelemigazolás nem mutathat a szabályoknál sokkal magasabb összeget.

    Ez különösen lakáshitel esetében fontos:

    • a KATA plafonból számolt jövedelem alapján meghatározott maximális havi törlesztő korlátozza a felvehető hitelösszeget,
    • hiába lenne meg az önerőd, a jövedelemkorlát miatt nem biztos, hogy megkapod a kinézett ingatlan teljes vételárához szükséges hitelt.

    Üzleti döntésként ilyenkor mérlegelni kell, hogy meddig éri meg a KATA egyszerűségét fenntartani, és mikortól indokolt áttérni olyan adózási formára vagy cégstruktúrára, amely nagyobb jövedelmet mutat ki a bank felé.

    Bevételingadozás és számlahasználat

    Sok KATA vállalkozónál természetes, hogy vannak erősebb és gyengébb hónapok, szezonális megrendelések. A bank viszont szereti a kiszámíthatóságot. Ha a számlakivonatokon:

    • nagy üresjáratok,
    • rendszertelen jóváírások,
    • gyakori készpénzfelvételek láthatók,

    akkor nehezebben győzöd meg a hitelintézetet arról, hogy tartósan és stabilan tudod fizetni a törlesztőt.

    Üzleti szempontból ezért is hasznos a tudatos pénzforgalom:

    • célszerű minél több bevételt bankszámlára kérni,
    • kerülni a nagy, megmagyarázhatatlan készpénzmozgásokat,
    • vállalkozói és magánpénzeket élesen elválasztani, külön számlákon kezelni.

    Ez nem csak a hitel felvételét könnyíti meg, hanem a vállalkozásod pénzügyi átláthatóságát és tervezhetőségét is javítja.

    Megoldási lehetőségek: társigénylő, kombinált jövedelem, céges hitel

    Ha önmagában a KATA jövedelem kevés, több irányba is gondolkodhatsz pénzügyi stratégia szinten:

    • bevonhatsz adóstársat (például házastársat vagy élettársat), akinek alkalmazotti, könnyen igazolható jövedelme van,
    • kombinálhatod a KATA jövedelmet részmunkaidős vagy főállású munkaviszonnyal,
    • bizonyos célokra (például eszközvásárlás, készletfinanszírozás) vállalkozói hitelt is választhatsz, ahol a céges fedezet és mutatók kerülnek előtérbe.

    Céges hitelnél ugyan más a logika (forgalom, eredmény, fedezet, iparági kockázat), de üzleti szempontból ez sokszor közelebb áll a vállalkozás valós finanszírozási igényeihez, mint egy tisztán magáncélú KATA hitel.

    A KATA hitel tehát elsősorban arról szól, hogyan „fordítják le” a bankok a kisadózói jövedelmet a saját kockázatkezelési nyelvükre. A kulcs elemek: a NAV jövedelemigazolás 60 százalékos szabálya, a JTM miatti jövedelemkorlát, a vállalkozói múlt hossza és a bevétel stabilitása. Ha ezeket ismered, tudatosabban tudsz tervezni: mikor kérj hitelt, mekkora összeget érdemes megcélozni, hogyan alakítsd a vállalkozásod pénzforgalmát, és mikor jön el az a pont, amikor a KATA egyszerűsége már jobban korlátoz, mint amennyit ad.

  • Jelzáloghitel elengedés feltételei

    Jelzáloghitel elengedés feltételei

    Ha lakáshiteled van és bővül a család, a jelzáloghitel elengedés az egyik legerősebb állami eszköz arra, hogy több millió forinttal csökkentsd a tartozásodat. Lényegében arról van szó, hogy az állam átvállal a fennálló jelzáloghitel tőketartozásodból egy meghatározott összeget bizonyos számú és időpontban született gyermek után.

    2025-ben a szabályrendszer már egy kiforrott, de többször módosított konstrukció, ezért érdemes külön megnézni, pontosan mit jelent a támogatás, milyen feltételekkel kérheted, és milyen pénzügyi hatása van a családi kasszára rövid és hosszú távon is.

    Jelzáloghitel elengedés és jogszabályi háttér

    A jelzáloghitel elengedés vissza nem térítendő állami támogatás. A lényege, hogy ha a családban megszületik a második, harmadik vagy további gyermek, akkor az állam meghatározott összeget közvetlenül a lakáscélú jelzáloghiteled tőketartozásának csökkentésére utal. A támogatást nem te kapod kézhez, hanem a bank, a hitelszámládon jóváírva.

    A konstrukció jogi alapját a többgyermekes családok lakáscélú jelzáloghitel tartozásának csökkentéséről szóló kormányrendelet adja, amely 2019. július 1. óta engedi meg, hogy már a második gyermek után is igényelhető legyen a kedvezmény. Ez a rendelet pontosan meghatározza, milyen típusú ingatlanokra és jelzáloghitelekre vonatkozhat az elengedés (például csak Magyarország területén lévő lakás, lakóház, tanya vagy birtokközpont jöhet szóba).

    A támogatás összege:

    • a második gyermek után 1 millió forintot,
    • a harmadik gyermek után további 4 millió forintot,
    • minden további gyermek után 1 millió forintot lehet jóváíratni a jelzáloghitelből.

    Fontos, hogy ez kumulált rendszer: ha például a második és a harmadik gyermek is a feltételek szerint születik, összesen 5 millió forinttal csökkenhet a tartozásod.

    A jelzáloghitel elengedés a családtámogatási rendszer egyik eleme, a CSOK és a CSOK Plusz, valamint a babaváró támogatás mellett. Ezekkel bizonyos esetekben együtt, máskor viszont választási kötelezettség mellett vehető igénybe: például ha egy adott gyermek után ugyanarra a hitelre CSOK Plusz tőkeelengedésre és jelzáloghitel elengedésre is jogosult lennél, általában választanod kell a két támogatás között.

    Jelzáloghitel elengedés feltételei az igénylőre és a hitelre

    A konstrukció nem minden jelzáloghitelre és nem minden családi élethelyzetre vonatkozik. Két nagy területet kell nézni: egyrészt az igénylőre és a gyermekekre vonatkozó feltételeket, másrészt a hitelre és az ingatlanra vonatkozó előírásokat.

    Ki igényelheti a támogatást

    A támogatást általában a szülők együttesen kérik, de 2025-től nem feltétel, hogy házasságban éljetek, gyermeküket egyedül nevelő szülők is jogosultak lehetnek, ha teljesítik a többi előírást. A pontos személyi feltételek között jellemzően szerepel:

    • magyarországi lakóhely vagy tartózkodási jogosultság,
    • adóazonosító jel,
    • a gyermek(ek) születésének vagy örökbefogadásának megfelelő igazolása,
    • büntetlen előélet és köztartozás-mentesség bizonyos esetekben.

    A gyerekek születésének időpontja kulcskérdés. A szabályok szerint a támogatás akkor vehető igénybe, ha:

    • a harmadik vagy további gyermek 2018. január 1. után született vagy fogadták örökbe,
    • a második gyermek esetén pedig 2019. július 1. utáni születés szükséges.

    Ha például három gyermeked van, de mind 2018 előtt született, a támogatás csak akkor lesz elérhető, ha újabb gyermeket vállaltok, és ő már a fenti dátumok után születik meg.

    A magzat már a várandósság idején is „számít”, de csak egy bizonyos ponttól: a támogatás a magzat 12. hetétől igényelhető, ha a többi feltétel teljesül.

    Milyen hitelre kérhető az elengedés

    A jelzáloghitel elengedés nem általános „adósságelengedés”, csak meghatározott hitelekre vonatkozik. A legfontosabb alapfeltétel, hogy jelzáloghitelt törlessz, ahol a fedezet ingatlan.

    2025-ben a fő szabályok a következők:

    • A támogatás lakáscélú jelzáloghitelekre vehető igénybe (lakásvásárlás, építés, bővítés, korszerűsítés, felújítás).
    • Vonzatában többféle hiteltípus jöhet szóba: piaci kamatozású lakáshitel, államilag támogatott lakáshitel, CSOK-hitel, CSOK Plusz-hitel, illetve bizonyos lakáslízing konstrukciók.
    • november 14. előtt felvett jelzáloghiteleknél elég, ha a fedezetként szolgáló ingatlan Magyarországon van és lakás, lakóház, tanya vagy birtokközpont minősítésű. Ilyenkor akár szabad felhasználású jelzáloghitelre is kérhető a tartozáselengedés.
    • november 14. után kötött szerződésnél már szigorúbb a szabály: ezeknél a hiteleknél kifejezetten lakáscélú jelzáloghitelről kell legyen szó.

    Arról is fontos beszélni, hogy milyen hitelekre nem kérhető az elengedés. Ide tartozik a személyi kölcsön, az áruhitel, a hitelkártya, a folyószámlahitel, és a babaváró hitel, még akkor is, ha valójában lakáscélra fordítottad a kapott összeget.

    2025-től egy fontos könnyítés, hogy a támogatás nemcsak banki lakáshitelekre, hanem bizonyos, a magyar állam által biztosított munkáltatói lakáshitelekre is kérhető. Emellett már nem feltétel, hogy a gyermek születése előtt a hitelt ténylegesen folyósítsák: elég, ha a születés előtt benyújtottad a hitelkérelmet a bank felé.

    Gyermek és hitel időzítése

    Az egyik legfontosabb feltétel az időzítés. A szabályok lényege, hogy a gyermek születése (vagy a magzat 12. hetének elérése) után nem vehetsz fel új jelzáloghitelt úgy, hogy arra a már megszületett gyermek után akarnál jelzáloghitel elengedést kérni. A támogatás célja, hogy a családalapítás előtt vagy közben felvett lakáshitelt mérsékelje, nem pedig az, hogy utólag, a hitelfelvételhez igazítsd a gyermek születését.

    Kiváltott hitelek esetén is van mozgástér: ha a régi lakáshiteled mindenben megfelelt a jelzáloghitel elengedés feltételeinek, és azt később egy új hitellel kiváltottad, a támogatás továbbra is igényelhető lehet. Viszont ha a kiváltáskor plusz szabad felhasználású összeget is felvettél, az már sok esetben kizáró ok.

    Összege és hatása

    A támogatás igazi súlya akkor érthető meg, ha megnézed, mit jelent több millió forint tőketartozás csökkenés egy hosszú futamidejű jelzáloghitelnél.

    Tegyük fel, hogy 20 millió forint lakáshiteled van, 20 éves futamidővel és fix, nagyjából 5 százalék körüli kamattal. Ha a második gyermek után 1 millió forinttal csökken a tőketartozásod, az nemcsak egyszerűen „egy millióval kevesebb” adósságot jelent: a kamatterhed is csökken, mégpedig a teljes hátralévő futamidőre. Ha a harmadik gyermek után újabb 4 millió forinttal mérséklődik a tartozásod, összesen 5 millió forinttal lesz kisebb a hiteled, ami a futamidő végéig több millió forintnyi meg nem fizetett kamatot is jelenthet.

    A támogatás hatása két szempontból fontos:

    1. Havi teher: ha a bank a tőketartozást csökkenti és a futamidőt változatlanul hagyja, a havi törlesztőrészleted csökken. Ez közvetlenül javítja a családi kassza likviditását, több pénz marad más kiadásokra.
    2. Hosszú távú kamatteher: még ha a bank úgy dönt is, hogy a törlesztő nagyjából változatlan marad, de a futamidő rövidül, akkor a teljes visszafizetendő összeg lesz jóval kisebb.

    Érdekesség, hogy ugyanaz az 5 millió forint támogatás más élethelyzetben másképp „ér”. Ha a futamidő elején kapod a támogatást, akkor több évtizednyi kamat esik ki utána. Ha a hitel már a vége felé jár, akkor a tőke nagy részét amúgy is visszafizetted, ilyenkor inkább a gyorsabb végtörlesztés a fő előny.

    Tipikus helyzetek jelzáloghitel elengedésnél:

    • Egy meglévő és két tervezett gyermek esetén, ha a szabályoknak megfelelően időzülnek a születések, akár a teljes 5 millió forintos támogatási összeg is elérhető. Ez egy 15-20 milliós hitelnél a tőke negyedét vagy ötödét is jelentheti.
    • Két meglévő és egy tervezett gyermeknél gyakori, hogy a második gyermek időpontja már nem esik bele a támogatási szabályokba, viszont a harmadik igen, így 4 millió forintos tőkeelengedés még elérhető.
    • Egy meglévő és egy tervezett gyermeknél sokszor az 1 millió forintos összeg a realitás, de megfelelő tervezéssel ez is komoly könnyebbséget jelent a családi költségvetésben.

    Pénzügyi szempontból a jelzáloghitel elengedés javítja a hitel mutatóit is: csökken az ingatlan hitelfedezeti aránya (loan to value), ami később kedvezőbb feltételekkel történő hitelkiváltást, vagy egy esetleges eladást is megkönnyíthet.

    Igénylés folyamata és tipikus buktatók

    A támogatás nem jár automatikusan, mindig külön kell igényelni. Az igénylést a lakóhely szerint illetékes kormányhivatalnál, jellemzően a járási hivatal lakástámogatási osztályán lehet benyújtani személyesen, vagy elektronikus úton e-papíron keresztül.

    A legfontosabb lépések általános logikája:

    1. Ellenőrizned kell, hogy a jelzáloghiteled és az ingatlan megfelel a rendeletben rögzített feltételeknek (ingatlan típusa, Magyarországon lévő ingatlan, hiteltípus, szerződéskötés dátuma).
    2. Össze kell gyűjtened az igényléshez szükséges dokumentumokat: személyes okmányok, gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonata vagy magzatra vonatkozó szakorvosi igazolás, hitelszerződés, törlesztési kimutatás, esetleges házassági vagy élettársi kapcsolatot igazoló iratok.
    3. Be kell adni a kérelmet a határidőn belül.
    4. A kormányhivatal elbírálja a kérelmet, határozatot hoz, majd az állam a jóváhagyott összeget közvetlenül a banknak utalja.
    5. A bank értesít a tartozásod csökkenéséről és arról, hogyan változik a törlesztőrészlet vagy a futamidő.

    A határidő az egyik legfontosabb elem. Régebben mindössze 60 napod volt a gyermek születésétől számítva az igénylésre, 2025-től azonban ez jelentősen enyhült: a kérelmet a születést vagy örökbefogadást követően már 1 éven belül be lehet nyújtani. Ez komoly könnyítés, mert reálisabb időt hagy a papírok beszerzésére és a pénzügyi tervezésre.

    A gyakorlatban több tipikus hiba vezet elutasításhoz:

    • Nem megfelelő hiteltípus: sokan személyi kölcsönre, babaváróra vagy más nem jelzálog típusú hitelre próbálják igényelni az elengedést, ami nem támogatható.
    • Rossz időzítés: a hitelt a gyermek születése után vették fel, miközben a támogatás feltétele, hogy legalább a hitelkérelem beadása megelőzze a gyermek születését. Régebben ennél is szigorúbb volt a szabály, ma már rugalmasabb, de az időpontokat így is ellenőrzik.
    • Nem megfelelő gyermek születési dátum: ha a második vagy a harmadik gyermek születése nem esik a megfelelő dátumhatárok közé (például minden gyermek 2018 előtt született), a kérelem elutasításra kerülhet.
    • Harmadik adós a hitelszerződésben: ha a jelzáloghitel szerződésében az igénylő(ke)n kívül egy harmadik személy is adósként szerepel.
  • Nyugdíjas hitelfelvétel tudnivalók

    Nyugdíjas hitelfelvétel tudnivalók

    Nyugdíjasként hitelt felvenni ma már teljesen megszokott dolog, a bankok többsége kifejezetten nyitott erre az ügyfélkörre. A nyugdíj stabil, jól tervezhető jövedelemnek számít, ami a bank szemében előny, ugyanakkor az életkor és a futamidő korlátai miatt több speciális szabályra is figyelni kell. Ha tisztában vagy a lehetőségekkel és a kockázatokkal, tudatosabban tudsz dönteni arról, hogy érdemes-e hitelt felvenned, és ha igen, milyen formában.

    Hitel nyugdíjasoknak: milyen lehetőségeid vannak?

    A „hitel nyugdíjasoknak” valójában nem egy külön banki termék, hanem gyűjtőfogalom minden olyan konstrukcióra, amelyet nyugdíjas igényelhet. A bankok a legtöbb lakossági hitelterméket elérhetővé teszik nyugdíjasok számára is, ha a feltételek teljesülnek.

    A leggyakoribb formák:

    Személyi kölcsön nyugdíjasoknak

    A személyi kölcsön fedezet nélküli, szabad felhasználású hitel. Nyugdíjasoknál ez tipikusan:

    • kisebb lakásfelújításra
    • egészségügyi kiadásokra
    • nagyobb háztartási gépek, eszközök megvásárlására
    • családtagok támogatására

    szokott irányulni.

    Nincs szükség ingatlanfedezetre, a bank a jövedelmedet (nyugdíjadat) vizsgálja, és annak alapján állapítja meg a felvehető összeget, a futamidőt és a törlesztőrészletet. A gyakorlatban több bank kiemeli, hogy a nyugdíj önmagában elegendő jövedelem lehet személyi kölcsön felvételéhez, ha megfelel a belső jövedelemarányos terhelhetőségi szabályoknak.

    Jelzáloghitel nyugdíjasoknak

    Ha nagyobb összeget szeretnél, például:

    • nagyobb felújításra
    • tartozások kiváltására
    • családi célok (gyermek, unoka lakhatása) támogatására,

    akkor jelzáloghitel is szóba jöhet. Ebben az esetben az ingatlanod szolgál fedezetként, a bank pedig az ingatlan forgalmi értéke, a jövedelmed és az életkorod alapján dönt.

    Itt különösen fontos a futamidő végi életkor: a bankok általában 70-75 éves kor körüli felső határral számolnak a hitel lejáratakor. Ez nyugdíjasként rövidebb futamidőt jelent, ami magasabb havi törlesztőt eredményez.

    Lakásfelújítási, otthonteremtési hitelek nyugdíjasoknak

    Az utóbbi években jelentek meg olyan lakáscélú konstrukciók, amelyeket nyugdíjasok is igénybe vehetnek, ha teljesítik a feltételeket. Ilyen például a fix, kedvezményes kamatozású Otthon Start lakáshitel, amelyet nem csak fiatalok vehetnek fel, hanem adott esetben nyugdíjasok is, ha rendelkeznek megfelelő ingatlantulajdonnal, jövedelemmel és TB jogviszonnyal, és a banki életkori korlátoknak is megfelelnek.

    Lakásfelújítási célra sok bank kínál személyi kölcsönt vagy jelzáloghitelt is, ami lehet fix kamatozású (jól tervezhető törlesztővel) vagy változó kamatozású (alacsonyabb induló költséggel, de nagyobb kamatkockázattal).

    Speciális konstrukciók, célzott programok

    Nyugdíjasok számára előfordulnak célzott, kedvezményes hitelek is, például energiahatékonysági felújításra, liftesítésre, akadálymentesítésre, vagy szociális alapon kedvezőbb kamatozású, hosszabb futamidejű konstrukciók. Ezek üzleti szempontból is érdekesek a banknak, mert fedezett, célszerű felhasználású hitelekről van szó, amelyek csökkentik a nemfizetési kockázatot.

    Igénylés feltételei és banki szempontok

    A nyugdíjas hitel feltételei alapvetően nem térnek el látványosan az aktív keresőkétől, de néhány tényezőre a bank különösen figyel.

    Elsődleges jövedelem: a nyugdíj

    A bank mindenekelőtt az igazolt rendszeres jövedelmet vizsgálja. Nyugdíjasoknál ez jellemzően:

    • öregségi nyugdíj
    • özvegyi nyugdíj
    • rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás
    • esetleg egyéb, szerződéssel igazolt járadék

    A nyugdíj előnye banki szempontból, hogy rendszeres, államilag garantált jövedelem, ezért sok esetben stabilabbnak számít, mint egy bizonytalan piaci szférás bér. Több bank kifejezetten hirdeti, hogy nyugdíjas ügyfeleknek is szívesen ad személyi kölcsönt, mert a nyugdíj biztos jövedelem.

    Fontos azonban, hogy a nyugdíj összege korlátozza a felvehető hitel nagyságát. A bank szabályzatában meghatározza, hogy a nettó jövedelem mekkora része fordítható törlesztésre. Ha a nyugdíjad alacsony, kisebb hitelösszegre és rövidebb futamidőre számíthatsz.

    Jövedelemarányos törlesztési korlát

    A pénzügyi stabilitás egyik kulcsfogalma a jövedelemarányos törlesztőrészlet. A bank megvizsgálja, hogy a nyugdíjadhoz képest mekkora törlesztőrészlet fér bele úgy, hogy maradjon pénz a mindennapi megélhetésre, rezsire, gyógyszerekre, váratlan kiadásokra.

    Gazdasági szempontból ez azért fontos, mert:

    • csökkenti a nemfizetés kockázatát
    • védi az adóst a túlzott eladósodástól
    • fenntartja a fogyasztási képességet (nem esel drasztikusan a létminimum közelébe)

    A bankok általában belső limiteket használnak (például a jövedelem bizonyos százaléka mehet hiteltörlesztésre), és figyelembe veszik a már meglévő hitelek törlesztőit is.

    Életkor és futamidő kapcsolata

    Nyugdíjas hiteleknél az egyik legkritikusabb paraméter az életkor. A bank nem csak azt nézi, hány éves vagy, hanem azt is, hogy hány éves leszel a futamidő végén. A gyakorlatban sok helyen 70-75 év között húzzák meg a határt, jelzáloghiteleknél ez különösen jellemző.

    Ez azt jelenti, hogy:

    • minél idősebb vagy,
    • annál rövidebb futamidőt vállal veled a bank,
    • ami nagyobb havi törlesztőt eredményez ugyanarra a hitelösszegre.

    Pénzügyi szempontból ez növeli a likviditási kockázatot: egy váratlan kiadás vagy jövedelemcsökkenés (például özvegyi nyugdíjra váltás) könnyebben felboríthatja a költségvetést.

    KHR státusz és hitelmúlt

    Ahogy minden hitelnél, itt is kulcstényező, hogy szerepelsz-e a KHR-ben (korábbi nevén BAR-lista) negatív státusszal. Ha volt már súlyos fizetési késedelmed, elmaradásod, az jelentősen rontja az esélyeidet.

    Gyakori jelenség, hogy egy nyugdíjas azért venne fel hitelt, hogy segítsen KHR-es családtagnak (gyermeknek, unokának) rendezni a tartozásait. Ilyenkor a hitel ugyan a te neveden fut, a törlesztésért is te felelsz, a kockázat viszont ténylegesen nálad csapódik le.

    Fedezet, értékbecslés, ingatlanpiaci kockázat

    Jelzáloghitelek esetén a fedezetül szolgáló ingatlan értéke és állapota is meghatározó. A bank értékbecslőt küld, aki megállapítja az ingatlan piaci és hitelbiztosítéki értékét. Ez alapján számítják ki, mekkora hitel adható az adott ingatlanra.

    Üzleti szempontból a bank itt az ingatlanpiaci kockázatot méri:

    • mi történik, ha a hitel bedől, el kell adni az ingatlant
    • mennyire likvid az adott ingatlantípus, lokáció
    • várhatóan merre mozdulhatnak az árak (például elöregedő, rossz állapotú ház esetén nagyobb az értékvesztési kockázat)

    Kockázatok és gazdasági vonatkozások

    Nyugdíjasként hitelt felvenni nem csak pénzügyi lehetőség, hanem komoly felelősség. A döntést érdemes gazdasági szempontból is végiggondolni.

    Életkori kockázat és bizonytalanság

    Minél idősebb életkorban vállalsz hitelt, annál nagyobb a bizonytalanság a jövőre nézve:

    • egészségi kockázatok
    • ápolási, egészségügyi kiadások hirtelen növekedése
    • családi helyzet változása (özvegység, költözés, gondozási igény)

    Ha a törlesztőrészleted túl nagy arányt képvisel a nyugdíjadhoz képest, egy váratlan kiadás könnyen láncreakciót indíthat el: elmaradás, késedelmi kamat, behajtási eljárás, jelzáloghitel esetén akár ingatlanvesztés.

    Kamatkockázat és infláció

    A hitel kamatszintje és a futamidő hossza meghatározza, mennyire vagy kitéve a kamatkockázatnak. Fix kamatozású hiteleknél a törlesztőrészlet nem változik a futamidő alatt, de a felvett hitel THM-je jellemzően magasabb, mint egy rövidebb kamatperiódusú konstrukciónál. Változó kamatozásnál kezdetben alacsonyabb lehet a törlesztő, de a kamatkörnyezet változásával a havi részlet jelentősen is megugorhat.

    Nyugdíjasként különösen fontos összevetni:

    • a nyugdíj várható emelkedésének ütemét
    • az inflációt
    • a kamatváltozások lehetséges hatását

    Ha a nyugdíj lassabban nő, mint a törlesztőrészlet, reálértelemben egyre nehezebben viseled a hitelt.

    Családi szolidaritás és pénzügyi felelősség

    Sok nyugdíjas nem saját célra, hanem a gyerekek, unokák támogatására vesz fel hitelt: lakásvásárláshoz önerőre, hitelkiváltásra, vállalkozásindításra. Ez érzelmileg érthető és nem ritkán nemes döntés, de gazdaságilag kockázatos.

    Ha a családtag nem tudja vállalni a törlesztés átvállalását, a bankot nem érdekli, hogy ki használta a pénzt: az adós te maradsz. Ha a hitelbedől, az a te KHR-státuszodat rontja, és szélsőséges esetben az ingatlanod is veszélybe kerülhet.

    Ingatlan elvándorlási, öröklési kockázat

    Jelzáloghitel felvételekor a család jövőjét is befolyásoló döntést hozol. Ha az ingatlanra nagy összegű hitel kerül, akkor:

    • öröklésnél a hagyaték része egy eladósodott ingatlan lesz
    • a gyerekeknek dönteniük kell a hitel átvállalásáról vagy az ingatlan értékesítéséről
    • érzelmileg kötődött, családi otthon esetén ez különösen fájdalmas konfliktusokhoz vezethet

    Ezért gazdasági és családtervezési szempontból is át kell gondolni, hogy a hitelre valóban szükség van-e, vagy létezik-e kevésbé kockázatos megoldás (például kisebb lakásba költözés, ingatlan eladása és kisebb, hitel nélküli lakás vásárlása).

    Hitel nyugdíjasoknak felelős döntéssel

    Nyugdíjasként hitelt felvenni akkor lehet racionális döntés, ha a cél indokolt, a törlesztés hosszú távon fenntartható, és a kockázatokat tudatosan kezeled.

    Állapítsd meg a valós pénzügyi mozgástered

    Első lépésként érdemes tételesen felírnod:

    • mekkora a nettó nyugdíjad és egyéb rendszeres bevételed
    • mennyi a havi fix kiadásod (rezsi, gyógyszerek, élelmiszer, közlekedés)
    • milyen gyakran jelentkeznek nagyobb rendkívüli kiadások (orvosi vizsgálatok, javítások)

    A bank is hasonló logika mentén gondolkodik, amikor elbírálja a hitelkérelmet. Ha te már előre látod, hogy csak a bankszabályzat határértéke miatt fér bele egy törlesztő, de a mindennapi biztonságod sérülne, akkor pénzügyileg nem jó döntés a hitel, még ha a bank formálisan meg is adná.

    Használd ki a versenyt a bankok között

    A bankok között komoly verseny van a lakossági hitelek piacán, nyugdíjas ügyfelekért is. Ez üzleti szempontból azt jelenti, hogy:

    • a bankok külön akciókkal, kedvezményekkel próbálnak ügyfelet szerezni
    • eltérő kamatszintet, THM-et, díjstruktúrát kínálnak
    • gyors, sokszor online ügyintézést tesznek lehetővé

    Ezt érdemes kihasználnod: több bank ajánlatát összehasonlítva jelentős kamat- és költségkülönbségeket találhatsz, ami több százezer forintot is jelenthet a teljes visszafizetésben.

    Válassz konzervatív futamidőt és törlesztőszintet

    Nyugdíjasként stabilitásra érdemes törekedni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy:

    • inkább válassz olyan törlesztőrészletet, ami biztosan belefér akkor is, ha nőnek a gyógyszerköltségeid vagy a rezsi
    • legyél óvatos a maximálisan felvehető hitelösszeggel, ne feszítsd ki a hitelkeretedet a bank által engedett felső határig
    • ha lehet, részesítsd előnyben a hosszabb kamatperiódusú vagy fix kamatozású konstrukciókat, mert ezek jobban védnek a kamatemelési hullámoktól

    Kerüld a rövid távú mentőöveket, ha hosszú távú terhet jelentenek

    Különösen fontos felismerni, hogy egy hitel nem lehet tartós megoldás tartós jövedelmi problémára. Ha azért gondolkodsz hitelben, mert a nyugdíjad már most sem elég a megélhetésre, a hitel csak eltolja a problémát, de közben plusz terhet rak a költségvetésedre.

    Sokkal fenntarthatóbb lehet például:

    • a lakáscsere kisebb, olcsóbban fenntartható ingatlanra
    • a felesleges vagy kihasználatlan vagyonelemek értékesítése
    • családi pénzügyi stratégia kialakítása, ahol a gyerekek, unokák is részt vesznek a döntésben

    Ha mégis hitelre van szükség, törekedj arra, hogy az egy nagyon konkrét, megtérülő célra menjen (például olyan felújításra, ami csökkenti a rezsit, vagy egészségügyi beavatkozásra, ami javítja az életminőségedet), ne pedig általános lyukbetömésre.

    Végső soron a hitel nyugdíjasoknak is lehet hasznos eszköz: segíthet otthonod korszerűsítésében, egészséged megőrzésében vagy családod támogatásában. Ugyanakkor minden döntésnél érdemes a hosszú távú pénzügyi biztonságot, az életkorral járó bizonytalanságokat és a családi viszonyokat is figyelembe venni. Ha a hitel a nyugdíjadhoz képest biztonságos mértékű terhet jelent, átlátható feltételekkel és felelős tervezéssel vállalod, akkor komoly segítség lehet, de ha túl nagy kockázatot vállalsz, könnyen anyagi kiszolgáltatottságot teremthet életed egy olyan szakaszában, amikor a mozgástered már eleve szűkebb.

  • Öröklési illeték: Amit tudni kell

    Öröklési illeték: Amit tudni kell

    Amikor valaki után vagyonhoz jutsz öröklés útján, szinte biztos, hogy előbb vagy utóbb találkozol az öröklési illeték fogalmával. Ez a köznyelvben örökösödési illetéknek vagy örökösödési adónak nevezett teher azt határozza meg, mekkora összeget kell befizetned az államnak a megszerzett vagyon után. Miközben sok esetben – főleg egyenes ági rokonoknál – ma már teljes illetékmentesség jár, távolabbi rokonoknál vagy nem rokoni kapcsolatnál komoly költséget jelenthet a hagyaték átvétele.

    Pénzügyi szempontból az öröklési illeték lényegében egy egyszeri, vagyonarányos fizetési kötelezettség, ami hatással van a likviditásodra, a hosszú távú pénzügyi terveidre, sőt akár arra is, hogy érdemes-e egyáltalán elfogadnod az örökséget. Ha például ingatlant örökölsz, az illeték nagysága befolyásolhatja, hogy megtartod, kiadod, vagy inkább eladod az ingatlant, esetleg hitelt veszel fel rá.

    Az alábbiakban végigvesszük, mit jelent pontosan az öröklési illeték, hogyan számolják ki, kik mentesülnek alóla, és milyen tipikus helyzetekben milyen pénzügyi következményekkel kell számolnod Magyarországon 2025-ben.

    Öröklési illeték és a jogi háttér

    Öröklési illetékről akkor beszélünk, amikor valaki halála után a vagyonát (a hagyatékot) az örökösök megszerzik, és ezután az állam – főszabály szerint – illetéket állapít meg a megszerzett vagyonelemek után. A hagyaték lehet ingatlan (lakás, ház, telek), ingó vagyon (autó, értéktárgyak, műtárgyak), pénzügyi eszköz (bankszámla, bankbetét, értékpapír) vagy vagyoni értékű jog (például haszonélvezet).

    Jogi szempontból az öröklés két fő jogcímen történhet: törvényes öröklésnél a Polgári Törvénykönyv határozza meg, hogy ki milyen sorrendben és arányban örököl, míg végrendeleti öröklésnél az örökhagyó végrendelete az irányadó, bizonyos kötelező szabályok – például a kötelesrész – figyelembevételével. A kötelesrészre jogosult (például gyermek) akkor is kap az örökségből, ha a végrendelet őt kedvezőtlenebb helyzetbe hozná.

    Az öröklési illetéket Magyarországon az illetékekről szóló törvény szabályozza. A gyakorlatban az történik, hogy a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző jelenti az ügyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV), majd az adóhatóság állapítja meg az illetéket és küldi ki a fizetési meghagyást. Pénzügyi szempontból fontos, hogy az illeték nem az egész hagyaték után, hanem az egyes örökösök által megszerzett vagyon után kerül kiszabásra, külön-külön.

    Gazdasági oldalról az öröklési illeték egy sajátos, vagyontranszfert terhelő bevételi forrás az állam számára. A szabályozás kialakításánál egyszerre cél, hogy az állam bevételhez jusson, de közben ne akadályozza a vagyon generációk közötti átadását, különösen családon belül. Ezért léteznek széles körű mentességek és kedvezmények a közeli hozzátartozók számára.

    Öröklési illeték mértéke és az illetékalap

    Az öröklési illeték alapja mindig az úgynevezett tiszta érték. Ez azt jelenti, hogy nem a hagyaték bruttó forgalmi értéke után fizetsz, hanem a hagyaték értékéből levonják az úgynevezett hagyatéki terheket, például az örökhagyó fennálló tartozásait, a közjegyzői díjakat, a végrendeleti végrehajtó vagy gondnok tiszteletdíját, valamint a temetés költségeit. Pénzügyi értelemben ez logikus: az illeték az általad ténylegesen „nettóban” megszerzett vagyonra vonatkozik.

    A legfontosabb mértékek 2025-ben Magyarországon:

    • Általános öröklési illeték

    Az örökség tiszta értékének 18 százaléka. Ez vonatkozik minden olyan vagyonelemre, amelyre nincs speciális, alacsonyabb kulcs, és nem áll fenn illetékmentesség vagy kedvezmény. Gyakori például ingó vagyon vagy pénzügyi eszköz öröklése nem közeli hozzátartozó esetén.

    • Lakástulajdon öröklése

    Lakástulajdon és a lakáshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog (például haszonélvezet) öröklésekor az illeték mértéke 9 százalék. Itt kifejezetten a lakóingatlanról van szó, nem minden típusú ingatlanról, ezért egy vállalkozási célú ingatlan (például iroda vagy üzlethelyiség) már más elbírálás alá eshet.

    • Gépjármű öröklése

    Gépjármű és pótkocsi esetén az öröklési illeték a visszterhes vagyonszerzési illeték kétszerese, ami jelenleg jellemzően 8 százalék körüli terhelést jelent. A visszterhes illeték mértéke a gépjármű korától és teljesítményétől függ, ezért az öröklés során is ezek a paraméterek számítanak.

    Speciális szabály vonatkozik a termőföldre: itt az öröklési illeték általános mértékének csak a felét, azaz 9 százalékot kell megfizetni, míg ha az örökös őstermelők családi gazdaságának tagja, akkor az illeték az általános mérték negyede, 4,5 százalék. Ez egyértelműen gazdaságpolitikai cél: nehezebb helyzetbe kerülő agrárvállalkozások helyett a föld generációról generációra történő átadását kívánja támogatni a jogalkotó.

    Fontos gyakorlati terület a bankszámla és bankbetét öröklése. Itt az általános szabály az, hogy a 300 000 forintot meghaladó rész után 18 százalék illetéket kell fizetni, ha az örökös nem tartozik valamelyik illetékmentes csoportba. A készpénz öröklésére hasonló szabály vonatkozik: ha nem egyenes ági rokon vagy, a 300 000 forint feletti rész után 18 százalék az illeték, egyenes ági hozzátartozók között viszont teljes a mentesség. Pénzügyileg ez azt jelenti, hogy jelentősebb pénzvagyon öröklésénél – főleg távolabbi rokonok között – komoly százalékot von el az állam.

    Az illetékalap szempontjából lényeges, hogy a hagyatékban lévő, hitellel terhelt ingatlan értékéből levonható a fennálló hiteltartozás arányos része. Ha például egy 50 millió forint forgalmi értékű lakást örökölsz, rajta 20 millió forint jelzáloghitellel, akkor a tiszta érték 30 millió forint, és az illetéket ez alapján számítják ki. Pénzügyi oldalról ez sokszor enyhíti a terhet, de azt is jelenti, hogy az örökös a hitelt is „megörökli”, vagyis tovább kell fizetnie a törlesztőrészleteket, ha a lakást megtartja.

    Mentességek és kedvezmények közeli hozzátartozóknak

    Az elmúlt években a szabályozás egyre nagyobb hangsúlyt helyezett arra, hogy a családon belüli vagyonátruházás ne legyen túl nagy közteherrel sújtva. Ennek megfelelően több teljes és részleges mentesség létezik, amelyek pénzügyi szempontból akár milliós nagyságrendű megtakarítást jelenthetnek.

    A legfontosabb teljes illetékmentességek:

    • Egyenes ági rokonok és túlélő házastárs

    Egyenes ági rokon (gyermek, unoka, szülő, nagyszülő stb.) által megszerzett örökrész általában teljesen mentes az öröklési illeték alól. Ugyanez igaz a túlélő házastársra és bejegyzett élettársra. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha például szülő után gyermek örököl lakást, bankszámlát vagy más vagyont, öröklési illetéket nem kell fizetnie, az öröklés költségei inkább a hagyatéki eljárás és esetleges adófizetési kötelezettség (például későbbi ingatlaneladás esetén szja) oldalán jelentkeznek.

    • Testvér öröklése

    2025-ben a testvér által megszerzett örökrész is illetékmentesnek minősül. Ez komoly könnyítés, mert egy korábbi rendszerben a testvéri öröklés jelentős illetékterhet hordozott, főleg nagy értékű ingatlan esetén. Ma egy 40 millió forintos lakás testvér általi öröklése után nem kell öröklési illetéket fizetni, ami több millió forintos megtakarítást jelenthet a családnak.

    Részleges mentességek és értékhatárok is léteznek. Ilyen például, hogy az egy örökösnek jutó ingó örökség 300 000 forint forgalmi értékig illetékmentes, még akkor is, ha az örökös távolabbi rokon vagy akár nem rokon. Ez tipikusan akkor fontos, ha valaki kisebb összegű bankszámla-egyenleget, háztartási ingóságot, kisebb értékű vagyontárgyat örököl.

    Speciális kedvezmény vonatkozik a mostoha- és nevelt gyermekre, illetve mostoha- és nevelőszülőre: az általuk megszerzett örökrész tiszta értéke 20 millió forintig illetékmentes, a felette lévő rész után kell csak illetéket fizetni. Ez jogpolitikai szempontból azt üzeni, hogy a „nem vér szerinti”, de tényleges családi kapcsolatban élő hozzátartozók esetében is szeretnék csökkenteni a teher nagyságát.

    Különösen fontos a vállalkozói vagyon örökléséhez kapcsolódó kedvezmény. Ha egy egyéni vállalkozó kizárólag üzleti célt szolgáló vállalkozói vagyonát öröklöd, az öröklési illeték alapja 25 százalékkal, de legfeljebb 2,5 millió forinttal csökkenthető, bizonyos feltételek teljesítése esetén (például a vállalkozási tevékenység folytatásának vállalása minimum három évig). Ez egy klasszikus cégutódlási eszköz: a jogalkotó ezzel ösztönzi, hogy a vállalkozás ne szűnjön meg az alapító halálával, hanem a család továbbvigye a céget.

    Kiskorú örökös esetén az illetéket a nagykorúvá válást követően kell megfizetni, jellemzően két éven belül, és ha előbb fizet, jelentős illetékkedvezményt kaphat. Ez pénzügyi szempontból azt jelenti, hogy az örökség „kifuthat”, gyarapodhat, mielőtt a kiskorú ténylegesen szembesülne az illetékfizetés terhével.

    Ingatlan, bankszámla, cégvagyon

    Nézzünk néhány tipikus élethelyzetet, hogy jobban lásd, mit jelent az öröklési illeték a gyakorlatban.

    Képzeld el, hogy egy nagybácsid után örökölsz egy 50 millió forint értékű lakást, rajta 10 millió forint jelzáloghitellel. Tegyük fel, hogy unokaöccs vagy, tehát nem tartozol az illetékmentes egyenes ági rokonok körébe, és nem esik rád speciális mentesség sem. A tiszta érték 40 millió forint. Lakóingatlanról van szó, ezért a 9 százalékos kulcs érvényes: az illeték 3,6 millió forint. Pénzügyileg ezt vagy saját forrásból, vagy hitelből, esetleg az ingatlan eladásából származó bevételből kell előteremtened. Ha nincs ennyi likvid pénzed, könnyen előfordulhat, hogy eladásra kényszerülsz.

    Másik szituáció: szülő után gyermek örököl 20 millió forint bankbetétet és egy 30 millió forint értékű lakást. Mivel egyenes ági rokonról van szó, a jelenlegi szabályok szerint teljes illetékmentesség jár, tehát sem a bankszámla, sem a lakás után nem kell öröklési illetéket fizetni. Az örökös dönthet úgy, hogy a pénzt befekteti, a lakást kiadja, vagy hitelfedezetként használja. A családi vagyon így akadálytalanul halad tovább generációról generációra, ami gazdasági szempontból is kedvező.

    Érdemes megemlíteni a vállalkozói vagyon öröklésének esetét is. Ha egy kisvállalkozó halála után a gyermek örökli a cég működéséhez szükséges eszközöket, készleteket, esetleg üzlethelyiséget, a korábban említett kedvezmény csökkenti az illeték alapját. Ez a gyakorlatban akár több százezer vagy millió forintos megtakarítást jelenthet, különösen, ha a vállalkozás jelentősebb eszközállománnyal rendelkezik. Pénzügyileg ez könnyebbé teszi a generációváltást, csökkenti annak kockázatát, hogy a cég likviditási problémák miatt azonnal bajba kerüljön.

    Külföldi örökségnél a helyzet összetettebb. Ha külföldön található hagyatékot örökölsz, az érintett ország helyi szabályai alapján kell illetéket vagy adót fizetni. Magyarország akkor szabhat ki öröklési illetéket, ha a jogszabály szerint adóztatási joga van, viszont elkerülendő a kettős terhelést, bizonyos esetekben a külföldön megfizetett illetéket figyelembe veszik. Ezért ilyen helyzetben mindig célszerű jogi, adótanácsadói segítséget is igénybe venni, különösen nagy értékű hagyaték esetén.

    Mikor és hogyan kell megfizetni az öröklési illetéket?

    A folyamat a hagyatéki eljárással kezdődik, amelyet közjegyző folytat le. A közjegyző összegyűjti a hagyaték részét képező vagyonelemeket, megállapítja azok értékét, és dönt a hagyaték átadásáról. Ezt követően a NAV kapja meg az adatokat, és kiszámítja az egyes örökösökre jutó illetéket az érvényes mentességek és kedvezmények figyelembevételével. Az adóhatóság fizetési meghagyást küld, amelyben szerepel a fizetendő összeg és a határidő.

    Pénzügyileg kulcskérdés, hogy rendelkezel-e annyi szabad forrással, amiből az illetéket ki tudod fizetni, vagy likvidálnod kell az örökség egy részét (például eladnod az ingatlant vagy annak egy hányadát). Nagyobb összegű illeték esetén lehetőség van halasztásra vagy részletfizetésre is, amelyet kérelemre a NAV engedélyezhet. Ez nem megszünteti, csak időben „szétteríti” a terhet, ami segíthet, ha a bevételeid időközben rendeződnek (például kiadod az ingatlant, és abból fizeted a részleteket).

    Érdekes szabály, hogy ha a hagyatéki eljárás során az egyik örökös a rá eső örökrész egy részét vagy egészét ingyenesen átengedi egy másik örökösnek, az átengedett részt az átengedő oldalán nem terheli öröklési illeték. A kapó fél viszont úgy fizeti a saját illetékét, mintha az a rész közvetlenül az örökhagyótól szállt volna rá. Ha viszont az átengedés ellenérték fejében történik (például kifizeti a másik örökös), akkor az egyik oldalon öröklési, a másik oldalon visszterhes vagyonátruházási illeték keletkezik. Ez pénzügyi tervezésnél fontos lehet, ha a családon belül „átrendezitek” a hagyatékot.

    Végül nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az öröklési illeték teljesen különbözik az esetleges későbbi személyi jövedelemadótól. Ha például örökölt ingatlant adsz el, az eladási ár és a hagyatéki érték, illetve beruházási költségek különbözetén keletkezhet szja-fizetési kötelezettség, az örökösödési illetéket viszont nem tudod „levonni” ebből. Magyarul: az öröklési illeték és az szja két külön adózási szint, mindkettőt külön-külön kell figyelembe venned a pénzügyi tervezés során.

    A lényeg, hogy az öröklési illeték 2025-ben erősen differenciált rendszer: a közeli hozzátartozók teljesen vagy részben mentesülnek, míg távolabbi rokonok és nem rokonok esetében jelentős teher is lehet. Ha nagyobb értékű ingatlanról, cégvagyonról vagy pénzügyi portfólióról van szó, az öröklés nem pusztán érzelmi, hanem komoly pénzügyi döntéssé válik. Érdemes előre számolni az illeték várható összegével, átgondolni, hogyan biztosítod a szükséges forrást, és szükség esetén szakértő segítségével megtervezni, hogyan lehet a rendelkezésre álló mentességeket és kedvezményeket a szabályok betartása mellett maximálisan kihasználni.